Kiemelte: a visszaesés hátterében a globális krízis, a háború hatásai és az építőipari árak drasztikus emelkedése áll, ami "szinte derékba törte" a magyar gazdaságot jellemző korábbi dinamikus növekedési pályát. Az eljárások értéke a legjelentősebb mértékben az építési beruházás kategóriában esett vissza, 411 milliárd forintra a tavalyi első félévi 1954 milliárdról - ismertette.
A hatóság elnöke elmondta, hogy az építési beruházások korábban a közbeszerzések összértékének kétharmadát tették ki, mára viszont kiegyenlítődött az arány, és az árubeszerzéssel, illetve a szolgáltatásmegrendeléssel közel azonos az arányuk. A jelentés szerint az árubeszerzési eljárások értéke 446 milliárd forint, a szolgáltatás-megrendelési pedig 447 milliárd forint volt január-júniusban.
Kovács László megjegyezte, hogy amennyiben az uniós források érkezése beindul, az a közbeszerzési eljárások számát és értékét is felfelé tolja majd. Hozzátette: a hatóság célja csökkenteni a hirdetmény nélküli eljárások számát, az első félévben 113 darab ilyen ügyet regisztráltak szemben a tavaly ilyenkori 119-el; az eljárások aránya értékben 8,4 százalékra csökkent a tavalyi 13,7 százalékról.
Arra is kitért, hogy az európai uniós módszertan szerint - amely csak egyes szerződéseket vesz alapul - az egyajánlatos szerződések számának és értékének aránya is magasabb, mint a hazai módszertan szerint: 35 százalék, illetve közel 31 százalék. Céljuk, hogy az európai uniós átlag alá, 20 százalék körüli szintre csökkentsék az egy ajánlattevős eljárások számát az EU módszertana szerint - fűzte hozzá.
A hatóság vezetője jó hírnek nevezte, hogy az egy közbeszerzésre jutó ajánlatok átlagos száma nagyjából 8-ra nőtt a korábbi 6-ról, a verseny tehát élénkült. Ugyanakkor azt is megjegyezte hogy amennyiben a kiírások száma növekszik majd, az átlagos szám újra csökkenhet.
(MTI)
