A lett jegybankelnököt, Mārtiņš Kazāks-t a Financial Times (FT) idézi. Kazāks, az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja, aki az EKB alelnöki posztjának egyik lehetséges várományosa, arról beszélt: a központi bankoknak és a pénzügyi rendszernek fel kell készülniük a további eszkalációra.
„Naiv dolog azt gondolni, hogy nem állunk háborúban [Oroszországgal]” – mondta az FT-nek adott interjúban. Bár a konfliktus „fizikailag nem a mi területünkön” zajlik, Kazāks rámutatott a folyamatosan zajló kibertámadásokra, a balti-tengeri alatti kábelek ellen végrehajtott szabotázsakciókra és a dán légtér drónokkal történő megsértésére. „Ellenállóaknak kell lennünk, hogy megbirkózzunk ezzel” – mondta Kazāks.
Fotó: DepositPhotos.com
Legyen elég készpénz és működjön a digitális fizetés akkor is, ha kitör a háború
Az elmúlt négy-hat évben Lettország központi bankja „különféle vészhelyzeti tervezési kérdésekkel” foglalkozott – mondta Kazāks. Az egyik fő cél az volt, hogy válság esetén biztosítsák a készpénz elérhetőségét és a digitális fizetések folyamatos rendelkezésre állását, ezért
a kereskedelmi bankokat arra kötelezték, hogy „kritikus fontosságú” ATM-hálózatot működtessenek, amelyek közül néhány saját áramfejlesztővel is rendelkezik.
Az ország emellett kifejlesztett egy rendszert az „offline fizikai kártyás fizetésekhez” gyógyszertárakban, benzinkutakon és élelmiszer-kiskereskedőknél.
„Sok esetben mi vagyunk a legjobbak ebben a témában, és más országok is követik a megoldásainkat” – mondta, hozzátéve, hogy örömmel osztják meg módszereiket és tapasztalataikat.
Nem csak az orosz támadás okozhat bajt, de az most a fő félelem
Elmondta, hogy a központi bank vészhelyzeti tervei nemcsak az orosz támadás kockázatára vonatkoznak, hanem olyan forgatókönyvekre is, mint az árvizek és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb kockázatok.
Kazāks elmondta, hogy ha egy euróövezeti tagállam saját területén katonai konfliktussal szembesül, az a pénzügyi stabilitási megingásához és a bankrendszerben bekövetkező problémákhoz vezethet, valamint aggodalmakat kelthet az adósság fenntarthatóságát illetően – a hozamok komolyabb ingadozásba kezdhetnek. A jegybankár azonban hangsúlyozta, hogy ezek a kockázatok nem jelentősek és az EU kezelni tudja őket.
„A mi kezünkben van, hogy ennek a valószínűségét [az Oroszországgal való közvetlen konfliktusét] csökkentsük” – mondta. Erre egyrészt Ukrajna támogatásával lát lehetőséget, hogy Moszkva „ne nyerjen”, másrészt az európai katonai erők megerősítésével, „hogy Oroszországban az a vélemény alakuljon ki, hogy [bármilyen támadás] túl nagy kockázatot jelent, és nem is érdemes megfontolni”.
