10p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Összesen 1376 milliárd forinttal több állampapírt kell kibocsátania idén a magyar államnak, mint amennyit eredetileg terveztek.

Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) módosította a 2024. évi finanszírozási tervét 3 982 milliárd forintos, módosított nettó finanszírozási igény figyelembe vételével, összhangban a Pénzügyminisztérium által az EDP Jelentésben közzétett 2024-re várható hiánnyal.

Varga Mihályék már egy negyedév után kénytelenek voltak újratervezni
Varga Mihályék már egy negyedév után kénytelenek voltak újratervezni
Fotó: Facebook / Varga Mihály

Az ÁKK közleményében azt írja, az új nettó finanszírozási igény 1467 milliárd forinttal magasabb, mint az ÁKK által tavaly december elején közzétett eredeti terv. A forint intézményi piaci kibocsátás emelése biztosítja nagyrészt a megemelkedett finanszírozási szükséglet fedezését, ezt az év elejétől az aukciókon tapasztalt magasabb intézményi kereslet teszi lehetővé. A lakossági értékesítés mennyisége eddig a vártnak megfelelően alakult, ugyanakkor az értékesítés szerkezete valamelyest változott. A decemberben megfogalmazott cél, a 2 százalékos GDP-arányos nettó lakossági finanszírozás fennmarad, ugyanakkor, a lakosság diszkont kincstárjegy-állománya lassabban csökken és ennek megfelelően a tervezettnél 300 milliárd forinttal kevesebb lehet a lakossági termékek nettó értékesítése. Az ÁKK emelte a diszkont kincstárjegyek (DKJ) év végére tervezett állományát, amit a lakossági és intézményi piacokon tapasztalt kereslet tett lehetővé. A tervezett devizafinanszírozás is emelkedett, amit a 2024-ben már megvalósult, a vártnál kedvezőbb kereslethez igazodó magasabb nemzetközi devizakötvény kibocsátások tettek lehetővé. A megemelt finanszírozási igény alapján számított éves finanszírozási terv 39 százalékban teljesült március végéig, vagyis meghaladta az időarányosat.

Fő változások a finanszírozási tervben:

  • az intézményi forintkötvények esetében 2 372 milliárd forintról 609 milliárd forinttal 2 981 milliárd forintra nő az aukciós kibocsátási terv, ezen belül a csereaukciós kibocsátási terv változatlan,
  • a diszkont kincstárjegyek év végére tervezett állománya 924 milliárd forintról 649 milliárd forinttal 1 573 milliárd forintra nő, (ez az év eleji állományhoz képest 300 milliárd forintos csökkenést jelent),
  • 4 298 milliárd forintról 233 milliárd forinttal 4 064 milliárd forintra csökken a forint lakossági kibocsátási terv,
  • 2 398 milliárd forintról 222 milliárd forinttal 2 619 milliárd forintra nő a devizafinanszírozási terv (ECP programmal nem számolva).

A 2024. évre tervezett kibocsátások összértéke ezáltal 10 272 milliárd forintról 1376 milliárd forinttal 11 648 milliárd forintra emelkedik.

Az első negyedévben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2024. évre vonatkozó új kibocsátási terv 39 százalékban teljesült 2024. március 31-i értéknappal.

Benchmarkok

2024 első negyedévének végén az adósságportfólió átlagos lejáratig hátralévő futamideje 6,2 év, szemben a 2023. december végi 6,1-es értékkel (90 napos átlag). A devizaarány a 2023 év végi 26,6 százalékról 2,2 százalékponttal 28,8 százalékra emelkedett a januári devizakötvény-kibocsátások következtében, míg a fix kamatozású adósság aránya 68,8 százalék volt a teljes adósságon belül. A lakossági részarány értéke (azaz a lakossági kézben lévő lakossági állampapírok aránya az adósságban) 20,6 százalékra nőtt 2024. március végére. Az adósságkezelés stratégiai céljaival összhangban az egyes referenciamutatók mindegyike a sávhatárokon belül van. A zöld finanszírozás arányára vonatkozóan nincs előírt sávhatár – írja az ÁKK.

Lakossági piac

Az ÁKK közleménye szerint a forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv 29 százalékban teljesült és a lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírok becsült állománya március végén 11 217 milliárd forint. 2023. decemberében az ÁKK 2 232 milliárd forintos nettó lakossági növekményt célzott meg 2024-re vonatkozóan, ez módosult 1 932 milliárdra, amelyből az év első negyedévében nettó 728 milliárd forintnyi becsült állománynövekmény valósult meg. A teljes lakossági állampapír-állomány a háztartások tulajdonában lévő lakossági papírok állománynövekedése következtében 11 278 milliárd forintra emelkedett.

A lakossági kézben lévő intézményi államkötvények és diszkont kincstárjegyek becsült állománya 1120 milliárd forint volt, ez az előzetes várakozásoknál lényegesen kisebb ütemű, mindössze 43 milliárd forintos csökkenés 2023. végéhez képest.

2024. február végén a lakossági állampapírral rendelkező ügyfelek száma Magyarországon elérte a 835 430 főt, amely a 2023. év végi szinthez képest 13 475-tel több lakossági állampapír ügyfelet jelent.

A fenti számokból az látszik – áll a tájékoztatásban –, hogy a lakossági állampapírok iránti kereslet továbbra is erős volt az első negyedévben. Sikeresen debütált az ÁKK által bevezetett új termék: Nagy kereslet van az évi 7 százalékos kamatozású, negyedévente kamatot fizető Fix Magyar Állampapírra (FixMÁP), mely elsősorban azokat a befektetőket kívánja megszólítani, akik az előre meghatározott (fix) kamatozást preferálják. Szintén nőtt a kereslet a 3 hónapos diszkont kincstárjegyek átlaghozamához igazított Bónusz Magyar Állampapírok (BMÁP) iránt. A lakossági befektetők preferenciája vélhetően az infláció csökkenésének hatására változott. A magas inflációs környezetet megelőző szintre állt vissza a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) iránti kereslet.

Az ÁKK a Lakossági Stratégiájával összhangban a portfólió szemléletet igyekszik erősíteni. Éppen ezért a lakossági piacon jelenleg nincs húzótermék, a lakossági kereslet sokkal kiegyensúlyozottabb a különböző termékek között, ami egybevág az ÁKK céljaival. Az elmúlt évek magas inflációs környezetében racionális volt a PMÁP kiemelkedő népszerűsége, de ez a helyzet megváltozott. A lakossági preferencia változása azért sem jelent problémát, mert a központi költségvetés adósságának inflációs kitettsége mostanra elérte a nemzetközi átlagot (azon országok adósságát figyelembe véve, ahol szintén elérhető infláció indexált államkötvény). A FixMÁP első negyedéves népszerűsége épp a fent említett portfólió szemléletet erősíti, hiszen egyre több befektető portfóliójába kerülhetett be egy teljes futamidőre fixált kamatozású termék is az eddigiek mellé. Ezt a vonalat erősítheti tovább a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) tervezett megújítása, mely nyár elején valósulhat meg. A MÁP Plusz megújításával párhuzamosan kivezetésre kerül az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP), tekintettel arra, hogy az ÁKK a megújuló MÁP Plusz első kamatfizetését követő 5 napos időszakban elérhető, 100 százalékos árfolyamon visszaváltható tulajdonságával kívánja helyettesíteni a portfólióból kieső, ténylegesen egy éves futamidejű állampapírt – olvashatunk a tervekről az ÁKK közleményében.

A jelenlegi termékpaletta, valamint a MÁP Plusz megújulása is nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy az év további részében is fennmaradjon az erős lakossági kereslet a piacon. Az ÁKK célja, miszerint 2024-ben a GDP 2 százalékának megfelelő nettó finanszírozás a háztartások állampapír befektetései által valósul meg, az első negyedév alapján reális várakozás.

Átfazonírozzák a MÁP Pluszt is
Átfazonírozzák a MÁP Pluszt is
Fotó: MTI / Balogh Zoltán

Az ÁKK a korábbi gyakorlatnak megfelelően a továbbiakban is a piaci viszonyokhoz és a várt kereslethez igazodva fogja alakítani a lakossági termékek árazását, illetve az értékesítési korlátokat, jelenleg különös tekintettel az állampapír-piaci hozamok és az infláció alakulására.

Forint intézményi piac

Az intézményi piaci aukciós elsődleges forintkötvény kibocsátási terv 36 százalékban teljesült az első három hónapban. Az intézményi forint állampapírok állománya 26 502 milliárd forint (amely tartalmazza az Önkormányzati Magyar Államkötvények 37 milliárd forintos állományát is), ezen belül a devizakülföldiek aránya 24,5 százalék, szemben a 2023. év végi 22,7 százalékos értékkel – áll az ÁKK tájékoztatásában.

2024. első három hónapja során a DKJ-állomány további 60 milliárd forinttal 1 932 milliárd forintra emelkedett. 2024. első negyedévében a fedezettségi arány a DKJ aukciókon átlagosan 1,6, a forint államkötvény aukciókon 3,4 volt.

A hozamgörbe jelenleg lapos, az egyes futamidők esetében a hozamszintek 6,6-6,8 százalékon állnak szemben a 7,3-11,4 százalékos 2023. évi éves átlagokkal az egyes lejáratokon. Az intézményi forintkötvények úgynevezett ASW felárai (asset swap spread) jelentősen korrigáltak a világjárvány idején tapasztalt negatív tartományból, jelenleg az egyes futamidők esetében 9-35 bázisponton állnak. A forint kötvények esetében továbbra is magas a külföldi tulajdonosok részaránya, ugyanakkor az ASW felárakban tapasztalható fordulat azt jelzi, hogy lehet tér a bankok és esetleg a befektetési alapok részéről további állampapír-vásárlásokra. Emellett a bankbetétek aránya is magas, ami a betéti kamatok fokozatos csökkenésével átáramlást indíthat majd be az állampapírok felé.

Az első negyedévben elsősorban az ötéves kötvényekre volt erős piaci kereslet, de összességében is elmondható, hogy sikeresek voltak az aukciók. Az átlagos aukciós fedezettség az egyes futamidők esetében 1,7 és 5,2 között alakult, 2023. év átlagát tekintve 2,3 és 4,6 között alakult a fedezettség az egyes futamidőkön. A következő hónapokra kitűzött cél, hogy a belföldi finanszírozás aránya növekedjen. A bankok oldaláról erre látszik is kereslet, azonban a befektetési alapok részéről is látható még tér az állampapír-állomány további emelésére.

A diszkont kincstárjegyek esetében az ÁKK komoly újítást vezetett be az év elején a 3 hónapos DKJ aukciós rend átalakításával, melynek köszönhetően jelentősen lecsökken a forgalomban lévő DKJ sorozatok száma és ezzel párhuzamosan megnő az egyes DKJ sorozatok kinnlevő állománya, ezzel támogatva DKJ piac likviditását. Emellett hamarosan elindítja a csereaukciókat ezen a piacon is – írja az ÁKK.

Deviza intézményi piac

Az egész évre tervezett deviza forrásbevonás jelentős része már teljesült az első negyedévben, a teljes éves tervezett devizakibocsátás 59 százaléka valósult meg, a nemzetközi devizakötvényeknél közel 80 százalékon áll a teljesülés az új tervhez képest. Januárban a kedvező piaci körülményeket, az erős keresletet kihasználva összesen 2,5 milliárd dollár és 1,5 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényeket az ÁKK. Mindkét tranzakció során az eredetileg tervezettnél több forrásbevonás történt, így összesen közel 1 milliárd euróval haladta meg a kibocsátás a decemberi tervezetet. Mindkét esetben többszörös túljegyzés alakult ki. A dollár tranzakció felára mintegy 100 bázisponttal volt kedvezőbb, mint az egy évvel korábban végrehajtott hasonló kibocsátás során. Az Euro Commercial Paper (ECP) program keretében március 31-én 1 milliárd dollárnyi állomány volt a piacon. További jelentős devizakötvény-kibocsátás nincs tervben 2024-ben. A finanszírozási terv szerint az ázsiai, japán és kínai piacokon jelenhet meg Magyarország kisebb összegű kibocsátással, illetve az ÁKK nyitott – piaci igény esetén – zártkörű kibocsátásra (private placement) is – zárja tájékoztatását az ÁKK.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!