Egyértelműen profitáltak a koronavírus-járványból a luxuscikkek gyártói. A legfrissebb, 2021-es összesített adatok szerint 285 milliárd dolláros fogalmat értek el, s ez meghaladja a 2019-es – amúgy az addigi rekord – év szintjét is.
A Bain and Company piackutató cég összegzése szerint a Covid alatt 33 százalékkal nőttek az eladások e szegmensben. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a tehetős emberek nem tudtak utazni, s az így “felszabaduló” pénzt luxuscikkek vásárlására fordították. A legjelentősebb növekedést ez esetben is Kína érte el, ott 36 százalékkal lőttek ki a zömmel internetes vásárlások. A luxuscikkek forgalmában azonban továbbra is az Egyesült Államok polgárai foglalják el az első helyet: a teljes forgalom 22 százalékát jelentik.
Használtan is vonzó
Meglepő fordulat viszont, hogy beerősített a drága cuccok másodlagos forgalma is. Míg az új termékek – táskák, kiegészítők, ruhák – forgalma 2017 óta rendre évi 12 százalékkal nőtt, a használt cikkeké 65 százalékkal. A sokféle – és részben jó minőségű! – másolatokkal szemben az eredeti gyártmányok másodlagos forgalmát maguk a gyártók vették kézbe. A Hermes, a Louis Vuitton, a Gucci, a Burberry, a Stella McCartney és társaik viszont nem közvetlenül, hanem használtcikkekre specializálódott on-line piacterek segítségével indulnak harcba a vevők kegyeiért. A módszer roppant egyszerű: egy buy-back technikával visszavásárolják a használt és/vagy megunt terméket és az e-commerce beiktatásával ismét eladják azokat.
Mit és mennyiért?
A vásárlók láthatóan jól "vették a lapot" és örömmel fogadták az "uraságtól levetett" holmikat a net-en. Ilyen zálogházi csatorna például a The RealReal, amely szerződésben áll a legnevesebb gyártókkal és így hivatalosan is árulhatja az új és használt luxustermékeket. Hogy mennyiért? Nos, az ár sok tényező függvénye: mikori divatot képvisel, milyen állapotban van? stb. Egy 2500 dolláros Gucci-táskát például az új árának tizedééért vesznek vissza, majd erre teszik a nyereséget és ismét eladják "vintage" felirat alatt.
A különösen kurrens és divatos árukért az újkori ár háromnegyedét is elkérhetik – főleg akkor, ha azt már nem gyártják, és valamilyen ok miatt nagyon trendi. A másodlagos forgalmazást segíti az is, hogy egyes márkák limitálják a boltjaikban megvehető termékek darabszámát. Így például hiába van tengernyi pénze egy távol-keleti turistának, akkor sem vehet tíz Louis Vuitton-táskát sem a párizsi, sem pedig a budapesti márkaboltban.
A bizományi kereskedelem növekedését ugyanakkor fékezheti a világszerte tapasztalható másolatdömping. Főként a kínai üzemek ugyanis nem csak gyatra minőségű hamisítványokat öntenek a piacra százezerszámra, de forgalomba kerülnek az ottani szleng szerint "original copy" néven ismert áruk. Ezek megszólalásig hasonlítanak az eredeti gyártmányra, ami nem is csoda, hiszen egyazon gyárban készülnek azokkal. Csak éppen valahol leestek a teherautó platójáról…
