Már több mint másfél éve annak, hogy a koronavírus betört az Európai Unióba és felforgatta a közösség lakóinak nyugalomban, biztonságban és jólétben töltött mindennapjait. 2020 januárja óta európaiak milliói veszítették el szeretteiket, küzdöttek meg a betegség szövődményeivel vagy kerültek létbizonytalanságba. Az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) nevű kutatóintézet 12 EU-tagállamot vizsgáló reprezentatív felmérése alapján Magyarország szenvedte meg leginkább az elmúlt időszakot - írja a Népszava.
A közvélemény-kutatás szerint a magyarok 65 százaléka saját bőrén tapasztalta meg a pandémia árnyoldalait, miközben a dánok, a franciák, a hollandok, a németek és a svédek zömének semmilyen komolyabb következményekkel nem kellett szembesülnie személyes életében. Az már hónapokkal ezelőtt kiderült, hogy az emberi életek védelmét tekintve csődöt mondtak az Orbán-kormány intézkedései, mivel Magyarországon több mint 30 ezer áldozatot követelt a járvány és ezzel hazánké lett a lakosságarányosan legrosszabb halálozási mutató az EU-ban. A mostani felmérés viszont arra enged következtetni, hogy a vészhelyzetet kísérő gazdasági krízis kezelésében szintén csúfosan leszerepelt a magyar vezetés - írja a lap a felmérés alapján.
A magyar lakosság 36 százaléknak okozott anyagi nehézségeket a pandémia, illetve az annak megfékezésére bevezetett lezárások. Ebbe a csoportba tartoznak például azok, akik elveszítették megélhetésüket, munkájukat vagy kényszerűségből állást kellett váltaniuk. A kutatásban szereplő tizenkét országból mindössze kettőben mértek hazánknál rosszabb arányt: Portugáliában 40, Spanyolországban 37 százalékot. A többi uniós tagállam viszont jobban teljesített, némelyik jóval sikeresebb volt - Hollandiában 13, Dániában pedig 12 százaléknak romlott az anyagi helyzete.
A járványügyi következmények alapján Magyarország az összes kategóriában a legrosszabb helyen áll a felmérésben vizsgált 12 ország közül. Hazánkban a lakosság 30 százaléka kapott - saját megítélése szerint - súlyos lefolyású fertőzést, a másik véglet Franciaország volt, ahol ez az arány mindössze 6 százalék. Honfitársaink több mint ötöde, 22 százaléka szorult kórházi kezelésre, a dánoknak és a franciáknak viszont csak 5-5 százaléka. A pandémia érzelmileg is kiemelkedően komoly megrázkódtatást jelentett a hazai lakosság számára: a magyarok 21 százaléka veszítette el egy vagy több barátját koronavírusban, 16 százalék pedig legalább egy rokonát gyászolja. A 12 ország átlagában jóval kevesebbeknek okozott személyes fájdalmat koronavírus, 8 százalék veszített el barátot és 9 százalék családtagot. Dániában volt a legkevésbé tragikus a helyzet: a lakosság 3 százaléknak ragadta el legalább egy barátját, 4 százaléknak egy rokonát a fertőzés - fogalmaz a Népszava.
Mindennek tetejében Magyarországon voltak a legtöbben, akiknek a pandémia anyagi gondokat is okozott és a betegségről is keserű tapasztalatokat szereztek, azaz súlyos lefolyású fertőzést kaptak el vagy elveszítették valamelyik szerettüket a kór következtében. A magyarok 19 százaléka tartozik ide, az adatokat a teljes felnőtt lakosságra vetítve ez azt jelenti, hogy mintegy másfél millió honfitársunk tapasztalta meg a világjárvány mindkét szomorú következményét.
És hogy ki a felelős ezért a mérhetetlen szenvedésért? - olvasható a cikkben.A magyarok elsősorban egymásra mutogatnak: a hazai lakosság negyede (25 százalék) azokat az egyéneket okolja, akik nem tartották a járványügyi szabályokat és előírásokat, további 15 százalék az utazásokról hazatérőket. Szintén jelentős hányad hibáztatja a pandémiát kezdetben eltussolni próbáló kínai vezetést: minden ötödik honfitársunk (20 százalék) tartozik ide. Az Orbán-kormányt mindössze 14 százalék teszi felelőssé - emögött az állhat, hogy a magyarok túlnyomó többsége (70 százaléka) megfelelő mértékűnek találta a karantén-intézkedések szigorát - írja cikkében a Népszava.
