A Future Potato fenntarthatósági tanácsadócég segítségével elsőként azt a kérdést jártuk körbe, hogy pontosan milyen egy ténylegesen fenntartható cég ebben a változó környezetben. A papírforma szerint egy fenntarthatóan működő vállalat elkötelezett amellett, hogy hosszútávú értéket teremtsen munkatársai, vásárlói, együttműködő partnerei, beszállítói számára – ezt a működését holisztikusan közelíti meg, stratégiájába is beépíti, figyelembe véve egy sor környezeti, társadalmi és gazdasági szempontot.
Tudatos vállalatok
A tanácsadó szerint emellett egy fenntarthatóan működő vállalat érti a természetre, társadalomra és gazdaságra gyakorolt negatív hatásait, és ezeket környezetbarát megoldásokkal, erőforrásai hatékony felhasználásával is próbálja csökkenteni.
Fontos szempont emellett a felelős és átlátható gazdálkodás, valamint az is, hogy egy ténylegesen fenntartható cég a munkatársai számára is biztonságos és egészséges munkakörülményeket teremt, versenyképes fizetésekkel, és folyamatos edukációt, valamint képességfejlesztést és tanulást biztosít. Végül egy ilyen vállalat esetében alapelv a dolgozók munka-magánélet egyensúlyának tiszteletben tartása is.
Vállalatok új szerepben - a bizalom felértékelődése
Az Edelman Trust Barometer 2023-as jelentése alapján, a vállalatoknak és ezzel együtt az őket irányító vezetőknek is - a fentebb megfogalmazott kötelezettségeken túl - egy újabb szereppel is meg kell barátkozniuk. Ahogy csökken a kormányzatokba és médiába vetett bizalom, úgy értékelődik fel az üzleti vállalkozások szerepe és az irántuk táplált bizalom. A 28 országban megkérdezett válaszadók egyre inkább elvárják a vállalkozásoktól, hogy jobban vegyék ki a részüket társadalmi kérdések megválaszolásában (például klímaváltozáshoz kapcsolódó problémák megoldása, gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése, munkavállalók képzése, átképzése).
A tanácsadók szerint mostanra az is elvárás, hogy a vállalatok járuljanak hozzá a különböző társadalmi problémák megoldásához, és valós társadalmi hatással bírjanak - ez semmiképpen sem egyenlő az unásig ismételt és CSR-be ágyazott szórványos faültetésekkel, szemétszedéssel és látványos kerítés festéssel.
C-szintű példamutatás
A kutatásból az is egyértelműen kiderül, hogy a mai vezetőkkel szemben már elvárás, hogy személyesen is mellé álljanak társadalmi problémáknak és segítsék azok láthatóbbá tételét és megoldását. Ezzel kapcsolatban a Future Potato szakértői, Buru Éva és Tomaj Zsófia így fogalmaztak:
A 21. század C-szintű vezetőinek óriási felelőssége van egy pozitív és reményteli narratíva kialakításában. Munkatársaikon, vásárlóikon, partnereiken keresztül a társadalom minden szintjén tudnak hatni. Párbeszédre ösztönző, együttműködésre törekvő, a méltányosság különböző elemeit figyelembe vevő kiállásukkal kapaszkodót tudnak adni ebben a bizonytalan világban és segítik az elvesztett bizalom
ahelyreállítását.
Kollégák nélkül nem fog működni a céges fenntarthatóság
Egy vállalat sem lesz pusztán attól fenntartható, hogy különböző vállalásokat tesz, napelemeket szerel a tetőre vagy csökkenti a vízfogyasztását. Persze ezek is szükséges és fontos dolgok - vegyük úgy, hogy ezek a hardver részei. De a szoftvert - amitől a rendszerek olajozottan fognak működni és a vállalások aktív cselekvéssé válnak - a munkatársak adják – fogalmaznak a Future Potato szakértői.
Fontos, hogy az embereit is holisztikusan közelítse egy fenntartható vállalat - ne csak az számítson, hogy napi 8 órában a leghatékonyabban dolgozzanak, hanem az egészségük, biztonságuk és jóllétük is. Több kutatás is alátámasztja, hogy az emberek szívesebben választanak olyan munkahelyeket, amelyek hosszú távon értékeket hoznak létre munkatársaik és a társadalom számára is.
A fenntartható működés azonban új tudást és készségeket is igényel minden szervezettől, ezért a vállalatoknak pénzt, időt és energiát kell szánni a munkatársak képzésére. Olyan ismeretekkel kell ellátni őket, amelyek támogatják a megértést és segítik a változékony környezethez való alkalmazkodást. Ez jelenti egyrészt technikai tudásuk fejlesztését is (egyre jobban értsenek például olyan dolgokhoz, mint a dekarbonizáció, energiahatékonyság vagy hulladékgazdálkodás), másrészt olyan finomabb készségek fejlesztésére is gondolhatunk, mint az empátia, együttműködés erősítése, stresszkezelés, burn-out felismerése időben vagy a reziliencia erősítése.
