Lemondana Ukrajna a NATO-ról, ami valójában inkább csak álom volt
Az oroszok és ukránok közötti tárgyalások szerdai fordulóját követően mindkét fél úgy nyilatkozott, hogy közeledtek az álláspontok. Ukrajna és Oroszország jelentős előrelépést ért el a 15 pontból álló előzetes béketervvel kapcsolatban, amely tűzszünetet és az orosz kivonulást tartalmazná, amennyiben Kijev vállalja a semlegességet és fegyveres erőinek korlátozását. A javasolt megállapodás szerint Kijev lemondana a NATO-csatlakozási törekvéseiről, és ígéretet tenne arra, hogy nem ad helyet külföldi katonai támaszpontoknak vagy fegyvernek az ország területén, cserébe részesül szövetségesei, például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság védelméből.
Érdemes megemlíteni, hogy Moszkva fő érve az ukránok elleni háború kirobbantásakor az volt, hogy Kijev csatlakozni fog a NATO-hoz, ennek egyáltalán nem voltak konkrétumai. A felek közötti közeledés ellenére, már csak azért sem lehettek, állítják a szakértők, mert a katonai szövetség megköveteli a tagjaitól az esetleges területi viták rendezését. Miután Ukrajna esetében a Krím mellett a vitatott donbászi régiók státusza is komoly vitát képzi, ezek kizárták volna az azonnali csatlakozást.
Ennek ellenére az ukránok nyugati orientációja éppen elég komoly szálka volt Vlagyimir Putyin szemében, így végül az oroszok mégis háborút robbantottak ki. Az egyelőre felmérhetetlen, hogy Moszkva meddig akar elmenni, és mi az a pont, ahol immár nem csak gazdasági, de akár katonai csapások is érhetik.
Kijev részéről viszont mindenképpen gesztus értékűnek tűnik, hogy elfogadnák a semlegességet. Ami azzal járnak, hogy az ilyen státusszal rendelkező országok számára a nemzetközi jog szerint a semlegesség megtiltja, hogy az államok konfliktusokba vagy területi vitákba beavatkozzanak.
Miért érheti meg semlegesnek lenni?
Kijev számára a mostani háborús helyzetben azért érheti meg vállalni a semlegességet, mert ezzel egyrészt az eddigi orosz érveket cáfolhatják. Ha pedig Moszkva is elfogadja ezt, akkor onnantól kezdve a semleges hatalomként a területe és lakossága sérthetetlen. Cserébe a háborúban sem közvetve, sem közvetlenül nem vehetnek részt a két hágai békeértekezleten (1899-ben, illetve 1907-ben) született nemzetközi egyezmények alapján.
A semleges hatalmak valamely hadviselő féllel szemben kinyilváníthatják a rokonszenvüket, de hivatalos kormánynyilatkozatban nem szabad ennek kifejezésre jutni. Az államok semlegességüket az állapot beálltával a semlegességi jogaikat és kötelességeiket közhírré teszik. Politikai értelemben semleges államnak vehetjük azon államokat, melyek egyetlen katonai, gazdasági vagy politikai szövetségnek sem tagjai, tehát két szövetség, ország közötti vitában egyiket sem támogatja és nem is kötelezi el magát a hadviselő vagy vitázó felek egyikéhez való csatlakozáshoz.
Európában jelenleg is több semleges állam van, így például Írország, Svájc, Ausztria, Finnország és Svédország. Hozzájuk csatlakozhatna esetleg most Ukrajna. Amennyiben mind Oroszország, mind a nyugati hatalmak ezt elfogadnák, akkor Kijev biztonsági garanciákat igényelne. Ugyanakkor ezt katonai szövetségtől, mint a NATO a nemzetközi jog szerint nem kérheti, csak önálló államoktól, például az Egyesült Államoktól, Franciaországtól vagy az Egyesült Királyságtól. A szakértők szerint ugyanakkor Putyin aligha fogadná el önmagában az USA garanciáját, vélhetőleg olyan módon válhatna csak Ukrajna semlegessé, ha a biztonsági garanciát adók között ott lenne Oroszország is.
