Most érnek csak igazán aranyat a bevált dolgozók a magyar cégeknek
Megjelentek a legfrissebb munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatok. De mit gondolnak az elemzők, mire lehet számítani a munkaerőpiacon?
Ahogy arról reggeli cikkünkben részletesen is írtunk, közzétette áprilisi adatait a Központi Statisztikai Hivatal a foglalkoztatottságról és a munkanélküliségről. Ennek alapján 2023 áprilisában
a munkanélküliek száma 190 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt, míg a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 710 ezer fő volt, 29 ezerrel több, mint egy éve.
Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője szerkesztőségünknek megküldött kommentárjában úgy fogalmazott, hogy ismét folyamatosan közelíti a tavaly őszi csúcsát a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 17 ezer új munkahely jött létre egy év alatt.
Az elemző a munkanélküliségi ráta kapcsán úgy számol, hogy azután, hogy a munkaerőpiaci aktivitás növekedése miatt mérsékelten 4 százalék fölé emelkedett a munkanélküliségi ráta az év elején, majd a tavaszi hónapokkal ismét csökkenésnek indult, az őszi hónapokra ismét a korábbi, 3,5 százalékos szintre csökkenhet majd a mutató a jelenlegi folyamatok alapján. Az MBH Bank várakozása szerint az az idei éves átlagos ráta 3,7 százalék lehet.
Megtartanák a bevált dolgozókat
Horváth András hozzátette, így a mérsékelt recessziós környezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai munkaerőpiac, aminek elsődleges oka, hogy a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők és átmenetileg vállalhatják a „kapun belüli” munkanélküliséget is, mivel a későbbi toborzás költsége magasabb lehet, mint a jelenlegi megtartási költség.
Az extenzív, vagyis mennyiségi bővülés határaihoz érve így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak - amit az egyéb költségek megugrása is indokol -, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság felzárkózása szempontjából.
Még nem gyűrűzött be a háború a munkaerőpiacra
Az ukrajnai háború, az energiaárak tavalyi megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós jelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából – tette hozzá az MBH Bank vezető elemzője.
A munkanélküliség ősz óta látott néhány százalékpontos – részben szezonális hatásokból eredő - emelkedése ellenére a munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, a 70 ezret közelítő bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt, de minimális csökkentés érezhető a vállalatok részéről az új pozíciókat illetően.
A jó munkaerő most arany
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint látszik, hogy a mostani szintről már nehezen tud a foglalkoztatottak száma tovább emelkedni. Ennek egyrészt van egy kínálati oka (rendelkezésre álló munkaerő), de van egy keresleti oka is (nehezebb gazdasági helyzet miatti alacsonyabb munkakereslet). Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a vállalatok még a nehezebb gazdasági helyzetben is megtartják a munkaerőt, mert tudják, hogy később nem biztos, hogy találnának újat helyette. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdasági növekedés újraindulásával és a nagyberuházások termőre fordulásával a munkaerőhiány ismét élesen fokozódni fog – tette hozzá.
Látva, hogy a foglalkoztatás az eddigiekben is magas maradt és a munkanélküliség is csak kismértékben növekedett tavalyi mélypontjához képest, amennyiben a gazdasági bővülés a következő időszakban ténylegesen be tud indulni, nem kell a munkaerőpiaci helyzet romlására számítani. Ugyanakkor lehetnek olyan ágazatok (például építőipar), ahol a kereslet visszaesése a foglalkoztatáson is meg fog látszani.
