Számos hazai statisztika során foglalkozott az mfor.hu is azzal, hogy Magyarország kettészakadt. Visszaköszön ez a hivatalos munkanélküliségi adatokból, de még inkább látszódik, ha a közmunkát is figyelembe vesszük, hiszen a keleti régiókban ez erősen kozmetikázza a statisztikákat. Egy most publikált EU-s statisztika is jelzi, hogy számottevő különbségek vannak nálunk, ugyanakkor a teljes közösséghez képest még viszonylag jó a helyzet.
A legkedvezőbb munkanélküliségi ráta ugyanis 1,7 százalék, míg van olyan régió, ahol 30 százalékhoz közelít az arány. Talán meglepő, hogy az éllovas terület Csehországban található, konkrétabban Prága, ahol ezer emberből mindössze 17-nek nincs munkája. A második helyen a németországi Trier régió található, ahol 2 százalékos a munkanélküliségi ráta, majd holtversenyben további két-két cseh és német régió következik 2,1-2,1 százalékos mutatóval. Örömteli, hogy a következő lépcső, a 2,2 százalékos aránynál Magyarország is érdekelt, ekkora rátát tett közzé az Eurostat a közép-dunántúli régió kapcsán. A Komárom, Veszprém és Fejér megyét magába foglaló terület az egyik legjobban teljesítő az országban, ugyanakkor talán meglepő lehet, hogy a nyugat-dunántúli (Győr-Sopron, Vas, Zala) és a közép-magyarországi (Budapest, Pest megye) területek mögötte végeztek. Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy ez a két hazai régió is az elitben szerepel, lévén, hogy mindkét területen a legjobb 3,9 százalék alatti arányt mértek. A legjobb régiók közül 21 található Németországban, 13 az Egyesült Királyságban, 7 Csehországban, 3-3 pedig Magyarországon és Ausztriában.
Kevésbé áll jól Észak-Magyarország és Észak-Alföld, hiszen ezekben a régiókban az Eurostat szerint 5,8-9,5 százalék között van a munkanélküliség. Ugyanakkor rossznak ez sem mondható, hiszen ez nagyjából az európai középmezőnyt jelenti. Érdemes persze megjegyezni, hogy a gazdaságilag elmaradottabb hazai régiókban a hivatalos statisztikák a közmunkának köszönhetően kedvezőbb képet festenek a munkanélküliségről, ha csak az elsődleges munkaerőpiacot vennénk figyelembe sokkal rosszabb lenne a helyzet a keleti végeken.
Európa legrosszabbul teljesítő régiónál ugyanakkor Észak-Magyarország és az Észak-Alföld is jobb lenne, hiszen azokban 15 százalék feletti a munkanélküliek aránya. Ha már a legrosszabbak, akkor a statisztikák alapján a görög és spanyol régiók a sereghajtók az EU-ban. A lista alján álló Dytiki Makedonia régióban 29,1 százalékos a munkanélküliek aránya, majd két hispán és egy görög régió jön, Ciudad Autónoma de Melilla (27,6%), Dytiki Ellada (26,3%) és Extremadura (26,3%). A lista negatív oldalán 13 görög régió, 9 spanyol 5 francia és 4 olasz áll.
A statisztika készítői kiemelik, hogy a legrosszabb helyzetben a (15-24 év közötti) fiatalok vannak, körükben esetenként kritikusan magas az arány. Ráadásul a jól teljesítő régiókban is meghaladja a mutató az átlagértéket. Ezt jelzi, hogy az ebből a szempontból is éllovas Prága esetében a legfiatalabb korosztálynál 3,8 százalékos rátát mértek. Fontos kiemelni, hogy számos olyan régió van, ahol csak a fiatalok fele tud elhelyezkedni. Az országonkénti megoszlás itt is hasonló egyébként, mint a teljes listánál, hiszen görög, spanyol, francia és olasz régiókat találunk a legmagasabb mutatóval. A hátulról 10. szicílai esetében a 15-24 éves korosztály 52 százaléka munkanélküli, míg a legrosszabb helyzetben lévő spanyol Ciudad Autónoma de Melilla esetében háromból két munkakereső fiatal marad hoppon.
