2021 júliusában az ipari termelés volumene 8,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 10,2 százalékkal emelkedett - számoltunk be az alaphírről ma délelőtt. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2021 júniusához képest 0,5 százalékkal csökkent. A termelés szintje hasonló volt, mint a járvány előtt, 2019 júliusában, derült ki a KSH első becsléséből.
Több ágazat dobbantott, de nem a legfontosabb
A most közzétett statisztika szerint a növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, azonban a legnagyobb súlyú járműgyártás csökkent. Ez elsősorban a gyárleállások, valamint az egyműszakos munkarend következménye. Szintén mérséklődött a kibocsátás a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kismértékben emelkedett.
Érdemes megjegyezni, hogy az ez évvel korábbi számok komolyabb, 8 százalékos visszaesést mutattak, így idén júliusban gyakorlatilag azt tüntette el az ipar. Borús előjel, hogy havi bázison gyengültek a számok. Emögött vélhetőleg az áll, hogy a feldolgozóipar két legfontosabb ágazatában, a járműgyártásban és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában is csökkenés volt, hiszen egyrészt ezeknek a legnagyobb a súlya, másrészt ezek húzták korábban az ipari kibocsátást.
Érdemes a járműipar kapcsán megjegyezni, hogy 2020 júliusa ugyan egyértelműen már a kilábalás időszaka volt, ám a 2019-es számoktól hozzávetőleg 5 százalékkal maradt el a kibocsátás volumene. Azt követően viszont csúcsra járatták a hazai autóipart, hiszen augusztusban a korábbi évek megszokott leállásaihoz képest a gyártók rövidebb nyári szünetet tartottak, majd szeptemberben és októberben is történelmi rekordot döntött a szektor termelése, messze meghaladva a járvány előtti időszak hasonló hónapjainak teljesítményét.
Az autóipartól idén sok jót már nem várhatunk
Az idei júliusi gyengébb számok tehát egy eleve alacsonyabb bázishoz képest jelentettek visszaesést hó/hó alapon, úgy, hogy az autógyárak erre az időszakra nem jeleztek problémákat. Ezek alapján az idei augusztusi volumen szinte biztosan jelentős elmaradást mutat az egy évvel korábbiakhoz képest.
Ebben a rövidebb karbantartási leállás miatti magas bázis mellett az is közrejátszik majd, hogy a globálisan jelentkező ellátási problémák miatt a társaságok nem tudnak a tervek szerinti módon termelni.
Lapunk kérdésére a Mercedes korábban jelezte, hogy három hétre fognak leállni, ám német lapértesülések szerint ezt egy héttel még megtoldották. Piaci pletykák szerint az Audinál sincs minden rendben, a gyártás ugyan nem állt le teljesen, ám a termelést a győri gyárban is érezhetően visszafogja az alapanyagok (elsősorban a félvezetők) hiánya, illetve ezt a magyarországi egységet a logisztikai problémák is sújtották. A harmadik nagy magyarországi gyártó, a Suzuki augusztusban a szokásos kéthetes karbantartási szünetet tartotta meg. Ugyanakkor azóta az esztergomi gyár bejelentette, hogy a chiphiány miatt 2 hétre leállnak a termeléssel.
Miután a szakértők szerint a félvezetők pótlása és az új gyártási kapacitások kiépítése hosszabb (legalább 12-14 hónapos) folyamat, így a probléma az idei évben aligha fog megoldódni. Ez egyébként azért is különösen fájó a gyártók és így közvetve a magyar gazdaság számára is, mert információink szerint „korlátlan” megrendelés lenne a járművekre. Így, ha nem lennének ellátási gondok, akkor teljes kapacitáson működhetne mindhárom nagy magyarországi autógyár, növelve ezzel a GDP-t is.
A folyamatokat látva nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy kijelentsük, a magyar gazdasági kibocsátást a harmadik negyedévben a járműgyártás biztosan vissza fogja húzni. Erre már csak azért is lehet „nagyobb összegben fogadni”, mert már az elvileg problémamentesnek mondott, és alacsonyabb bázisról induló júliusban nem sikerült növekedést felmutatni. Ezek után szinte semmi esély a jóval erősebb 2020 augusztusi és szeptemberi számok túlteljesítésére, főleg úgy, hogy tudjuk, a gyártók kisebb-nagyobb leállásokat hajtottak végre, illetve várhatóan további kényszerszünetek lesznek.
Lehet itt más probléma is
A KSH most csak az előzetes adatokat publikálta, a részletes számokat a jövő héten ismerhetjük meg. Ugyanakkor az is figyelmeztető lehet, hogy az ipar szempontjából a járműgyártás melletti másik nagyon erős láb, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. Fontos lesz, hogy ez egyszeri eset, vagy netán valamiféle trendszerű lejtmenetet látunk. Már csak azért is, mert korábban lehetett olyan híreket hallani, hogy számos magyar kis- és középvállalat - látva az autógyártás tavaly tavaszi totális elhasalását - igyekezett diverzifikálni a tevékenységét és a vásárlói bázisát, és fordult az elektronikai gyártók irányába. Néhány konkrét példa is ismert, így például volt olyan, korábban (elsősorban) autóipari beszállítóként működő fröccsöntő cég, amely - látva a számítástechnikai és elektronikai szektor járványállóságát - ebbe az irányba fordult és ilyen vállalatnak is beszálítója lett, de több vállalat esetén lehetett ilyen jellegű elmozdulásról hallani.
A részletes adatok ismerete nélkül látatlanban persze feltételezhető, hogy itt nincsenek komoly mélyreható problémák, inkább csak kisebb fennakadás volt, például a logisztikai nehézségek miatt. Persze erre nem vehetünk mérget, hiszen az alapanyagok hiánya akár ide is begyűrűzhetett, de lehet más probléma is. Számos feldolgozóipari vállalat jelezte ugyanis a közelmúltban, hogy elfogyott az alkalmazható munkaerő, és ez egyre komolyabb nehézséget jelent számukra. Nem véletlen, hogy a közelmúltban a gazdasági növekedést segítendő Szijjártó Péter azt jelentette be, hogy könnyítenek a harmadik országból érkező munkavállalók alkalmazásának feltételein.
Nagy kérdés persze, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások rövid távon meg tudják-e oldani a munkaerőpiacon tapasztalható hiány pótlását az engedélyezett nagyobb kvótákkal. Már csak azért is, mert a gyárakban nem csak itthon hiányoznak a munkáskezek, ez a probléma Nyugat-Európában is fennáll.
A most megjelent ipari adatok alapján az egyértelmű, hogy a gazdasági növekedést a második félévben az ágazat inkább visszafogja majd, és nem támogatja. Ugyanakkor a szolgáltatások élénkülése és a magasabb infláció miatt nehéz elképzelni, hogy a kormány által kitűzött és az Orbán Viktor által meghirdetett szja visszatérítés miatt komoly téttel bíró 5,5 százalékos GDP-növekedési szintet ne érjük el. Az egyre optimistább, immár 8 százalékos, vagy azt meghaladó bővülési prognózisok, - főleg, ha a járműgyártás mellett az ipar más területeink is lesznek gondok, - viszont meglátásunk szerint nem feltétlen fognak teljesülni.
