"Magyarország célja a jövőben is az marad, hogy kihasználva kedvező földrajzi adottságait, a keleti és a nyugati gazdaságok és technológiák találkozási pontja legyen" - hangoztatta Nagy Márton miniszter, aki sikeresnek nevezte Magyarország 2010-ben indított keleti nyitás politikáját. Mint mondta, Magyarországon, a keleti országok közvetlen befektetéseinek aránya 2014-ben 18,8 százalék volt, ez a szám mára eléri a 34 százalékot.
Nagy Márton szerint egyértelművé vált, hogy a globális gazdaság súlya Ázsiába helyeződik át, Kína egyre jelentősebb szerepet tölt be a világgazdaságban. A tárcavezető kifejtette: Kína Magyarország kilencedik legjelentősebb kereskedelmi partnere, a teljes magyar külkereskedelem több mint 4 százalékát adja, emellett Kína lett hazánk első Európán kívüli legnagyobb kereskedelmi partnere. A Magyarországon működő 380 kínai vállalat 16 ezer embert foglalkoztat, a külföldi befektetők közül 2023-ban Kína hozta be a legtöbb külföldi tőkét hazánkba - tette hozzá.
Nagy Márton kijelentette, hogy az ázsiai ország legfontosabb befektetési partnere Kelet-Közép-Európában jelenleg Magyarország. Az Egy övezet, egy út program alatt, 2013 óta mintegy 890 milliárd euró értékben áramlott forrás a világba, ebből nagyjából 40 milliárd euró érkezett a kelet-közép-európai régiókba. A térségben Szerbia áll az első helyen 19,5 milliárd euróval, majd Magyarország következik 3,9 milliárd euróval, aminek nagyjából a felét a Budapest-Belgrád projekt teszi ki - mondta a nemzetgazdasági miniszter.
(MTI)
