4p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ha Orbán Viktor két hónappal ezelőtti szavait vesszük alapul, akkor bizony van ok a pezsgőbontásra: hiszen elértük az álomhatárt, vagyis már 4,5 millió ember dolgozik Magyarországon.

"Amikor 10 millió emberből 4,5 millió ember dolgozik, ezzel elérjük az álomhatárt"

mondta ezt Orbán Viktor két hónappal ezelőtt a Béres Gyógyszergyár kapacitásbővítésekor. És úgy tűnik, nem is kellett túl sokat várni ahhoz, hogy a magyar munkaerőpiac elérje ezt az álomhatárt; igaz, a végső cél majd valahol az 5 millió foglalkoztotti létszám környékén lesz, de mérföldkövet sikerült elérni most.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, augusztus-október háromhavi átlagra vonatkozó adatai szerint a 15-74 éves korcsoportban 4,502 millió foglalkoztatott volt. Ez az előző havi adathoz képest 15,3 ezerrel jelent több személyt, az egy évvel korábbihoz képest pedig 57 ezres a növekedés mértéke. Ezzel a foglalkoztatási ráta a korcsoportban 62,9 százalékra emelkedett.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

A munkanélküliség ezzel párhuzamosan 172,9 ezer főre, vagyis 3,7 százalékra mérséklődött a legfrissebb adatok szerint, ami az unióban a negyedik legalacsonyabb a cseh adattal együtt.

Véleményünk szerint ugyanakkor a foglalkoztatottság bővülése és a munkanélküliség csökkenése a következő időszakban visszafogottabb lehet, ahogy az már az idei évben is megfigyelhető. A munkaerőhiány ugyanis egyre nagyobb mértékben gátolja a szignifikáns javulás lehetőségét. A piacon jelenleg meglévő kínálat ugyanis egyre kisebb mértékben fedi egymást a kereslettel, aminek részben oka az alacsony szintű mobilitási hajlandóság, részben pedig az, hogy a munkanélküliek, álláskeresők végzettsége és szaktudása nem megfelelő az üres álláshelyek betöltéséhez. Noha a kormány igyekszik minél több embert visszaterelni a munkaerőpiacra, ez sokkal inkább csak a mennyiséget növeli és kisebb mértékben javítja a kínálat minőségét.

Varga Mihály, pénzügyminiszter szerint a kedvező folyamatokat tovább segítheti a rugalmas foglalkoztatás elterjesztése, a képzések, átképzések erősítése és a munkaerő-közvetítés hatékonyabbá tétele a járási munkaügyi osztályokon. A tárcavezető emlékeztetett a kormány által Kelet-Magyarországon indított programra, amely a munkaügyi hivatalok átalakításával a még meglévő munkaerő-tartalékot hivatott célzottan a versenyszférába irányítani. Egy év alatt 54 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma, ami azt jelenti, hogy az új típusú intézkedések hatására folyamatosan nő a versenyszféra létszáma Magyarországon - tette hozzá.

Varga Mihály elmondta, a 2018. november 1-jétől duplájára emelt elhelyezkedési juttatásnak köszönhetően az utóbbi hetekben háromszor-négyszer többen léptek ki a közfoglalkoztatásból és helyezkedtek el a versenyszférában. A folyamatosan emelkedő keresetek emellett egyre motiváltabbá teszik a közfoglalkoztatottakat, az inaktívakat és az álláskeresőket is, hogy az elsődleges munkaerőpiacon találják meg számításaikat. Varga Mihály ismertette, a nők foglalkoztatásában is sikerült nagyot előrelépni, hiszen soha nem dolgoztak ilyen sokan a magyar munkaerőpiacon, ugyanakkor a kisgyerekes anyák között is érdemi munkaerő-tartalék van, amit további ösztönzőkkel fog segíteni a kormányzat.

Atipikus megoldásokra lenne a szükség

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiaci adatok alapján a magyar gazdaság lényegében a teljes foglalkoztatottságnál tart. A mutatókat nem lehet jelentősen lejjebb szorítani, ezt érzékelteti az is, hogy sok ágazatban egyre súlyosabb a munkaerőhiány. Németh Dávid szerint szerkezeti változásra van szükség az előrelépéshez. Például oktatással, képzésekkel, átképzésekkel lehetne a munkaerőhiányos ágazatokba irányítani például a közfoglalkoztatottakat.  Az még egy fontos kérdés a következő időszakban, hogy az állami szférában leépítendő alkalmazottak találnak-e számukra megfelelő munkát a magánszektorban.

„Emellett fontos lenne az úgynevezett atipikus megoldások, például a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka térnyerését segíteni.  Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás aránya kevesebb mint 10 százalékos a teljes piachoz képest, miközben az uniós átlag 20 százalék körül mozog” – emelte ki a szakember.

Az év hátralévő részében valamivel 3,5 százalék feletti munkanélküliségi ráta várható és 2019-ben is ezen a szinten maradhat a mutató.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!