4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Ha Orbán Viktor két hónappal ezelőtti szavait vesszük alapul, akkor bizony van ok a pezsgőbontásra: hiszen elértük az álomhatárt, vagyis már 4,5 millió ember dolgozik Magyarországon.

"Amikor 10 millió emberből 4,5 millió ember dolgozik, ezzel elérjük az álomhatárt"

mondta ezt Orbán Viktor két hónappal ezelőtt a Béres Gyógyszergyár kapacitásbővítésekor. És úgy tűnik, nem is kellett túl sokat várni ahhoz, hogy a magyar munkaerőpiac elérje ezt az álomhatárt; igaz, a végső cél majd valahol az 5 millió foglalkoztotti létszám környékén lesz, de mérföldkövet sikerült elérni most.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, augusztus-október háromhavi átlagra vonatkozó adatai szerint a 15-74 éves korcsoportban 4,502 millió foglalkoztatott volt. Ez az előző havi adathoz képest 15,3 ezerrel jelent több személyt, az egy évvel korábbihoz képest pedig 57 ezres a növekedés mértéke. Ezzel a foglalkoztatási ráta a korcsoportban 62,9 százalékra emelkedett.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

A munkanélküliség ezzel párhuzamosan 172,9 ezer főre, vagyis 3,7 százalékra mérséklődött a legfrissebb adatok szerint, ami az unióban a negyedik legalacsonyabb a cseh adattal együtt.

Véleményünk szerint ugyanakkor a foglalkoztatottság bővülése és a munkanélküliség csökkenése a következő időszakban visszafogottabb lehet, ahogy az már az idei évben is megfigyelhető. A munkaerőhiány ugyanis egyre nagyobb mértékben gátolja a szignifikáns javulás lehetőségét. A piacon jelenleg meglévő kínálat ugyanis egyre kisebb mértékben fedi egymást a kereslettel, aminek részben oka az alacsony szintű mobilitási hajlandóság, részben pedig az, hogy a munkanélküliek, álláskeresők végzettsége és szaktudása nem megfelelő az üres álláshelyek betöltéséhez. Noha a kormány igyekszik minél több embert visszaterelni a munkaerőpiacra, ez sokkal inkább csak a mennyiséget növeli és kisebb mértékben javítja a kínálat minőségét.

Varga Mihály, pénzügyminiszter szerint a kedvező folyamatokat tovább segítheti a rugalmas foglalkoztatás elterjesztése, a képzések, átképzések erősítése és a munkaerő-közvetítés hatékonyabbá tétele a járási munkaügyi osztályokon. A tárcavezető emlékeztetett a kormány által Kelet-Magyarországon indított programra, amely a munkaügyi hivatalok átalakításával a még meglévő munkaerő-tartalékot hivatott célzottan a versenyszférába irányítani. Egy év alatt 54 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma, ami azt jelenti, hogy az új típusú intézkedések hatására folyamatosan nő a versenyszféra létszáma Magyarországon - tette hozzá.

Varga Mihály elmondta, a 2018. november 1-jétől duplájára emelt elhelyezkedési juttatásnak köszönhetően az utóbbi hetekben háromszor-négyszer többen léptek ki a közfoglalkoztatásból és helyezkedtek el a versenyszférában. A folyamatosan emelkedő keresetek emellett egyre motiváltabbá teszik a közfoglalkoztatottakat, az inaktívakat és az álláskeresőket is, hogy az elsődleges munkaerőpiacon találják meg számításaikat. Varga Mihály ismertette, a nők foglalkoztatásában is sikerült nagyot előrelépni, hiszen soha nem dolgoztak ilyen sokan a magyar munkaerőpiacon, ugyanakkor a kisgyerekes anyák között is érdemi munkaerő-tartalék van, amit további ösztönzőkkel fog segíteni a kormányzat.

Atipikus megoldásokra lenne a szükség

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiaci adatok alapján a magyar gazdaság lényegében a teljes foglalkoztatottságnál tart. A mutatókat nem lehet jelentősen lejjebb szorítani, ezt érzékelteti az is, hogy sok ágazatban egyre súlyosabb a munkaerőhiány. Németh Dávid szerint szerkezeti változásra van szükség az előrelépéshez. Például oktatással, képzésekkel, átképzésekkel lehetne a munkaerőhiányos ágazatokba irányítani például a közfoglalkoztatottakat.  Az még egy fontos kérdés a következő időszakban, hogy az állami szférában leépítendő alkalmazottak találnak-e számukra megfelelő munkát a magánszektorban.

„Emellett fontos lenne az úgynevezett atipikus megoldások, például a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka térnyerését segíteni.  Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás aránya kevesebb mint 10 százalékos a teljes piachoz képest, miközben az uniós átlag 20 százalék körül mozog” – emelte ki a szakember.

Az év hátralévő részében valamivel 3,5 százalék feletti munkanélküliségi ráta várható és 2019-ben is ezen a szinten maradhat a mutató.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!