Májusban mutatta be az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es költségvetési ciklusra vonatkozó szabályozási elképzeléseit, amelyek komoly változásokat hozhatnak az uniós fejlesztéspolitika eredményességének értékelésében. Az operatív programok esetében korábban az volt a gyakorlat, hogy az Európai Bizottság felé történő benyújtásuk előtt független, külső szakértővel felmérést, ún. ex ante értékelést készítettek róluk a tagállamok, hogy valóban jó minőségű programok jöjjenek létre. Ezt követően a folyamatban lévő és lezárt programokat szintén értékelni kellett, így lehetett következtetéseket levonni azok működéséről, hatékonyságáról, hogy a tapasztalatokra építve fejlesszék azokat.
A mostani javaslat szerint az előzetes független szakértői vizsgálatot eltörölnék, viszont öt év után kötelezően kellene készíteni egy úgynevezett „mid-term” (azaz időközi) beszámolót az összes futó programról. Ezen beszámoló alapján pedig újra egyeztetniük kellene a tagállamoknak az EB-vel, hogy a fennmaradó két évben hogyan alakuljon az egyes programok sorsa, milyen területekre költsenek többet, esetleg megszüntessenek-e bizonyos kezdeményezéseket.
A fejlesztéspolitika eredményességének mérésére vonatkozó új elképzelés az eddigi visszajelzések alapján nem aratott osztatlan sikert a tagállamok körében. A kritikusok többek között azt vetették fel, hogy az európai uniós költségvetésből rendelkezésre álló források felhasználása jellemzően a költségvetési ciklus vége felé fut fel, így nem szerencsés öt év után egy választóvonal beiktatása.
Hasonló megoldás bevezetésére már volt kísérlet a 2000-2006-os költségvetési ciklusban, azonban a módszertani, illetve kapacitásbeli hiányosságok hatalmas csúszást eredményeztek az értékelésekben. A mostani elképzelés elfogadása esetén a tagállamok is komoly feladatokkal szembesülnének, azonban a legnagyobb teher az Európai Bizottságon lenne, amelynek fel kellene dolgoznia a beszámolókat.
„Az európai uniós források felhasználásának eredményessége nemcsak azon múlik, hogy mennyi pénzt tud elkölteni egy-egy ország, hanem azon is, hogy mennyire vannak pozitív hatással a gazdaságra és a társadalomra az ebből az összegből megvalósult programok. Ennek megállapításához pedig nem csak az uniós fejlesztéspolitikai rendszerekben rendelkezésre álló információkra van szükség, hanem külön felmérésekre, kutatásokra”
– mutatott rá Kenyeres Kinga, a Deloitte Magyarország kormányzati tanácsadási terület igazgatója.
„Amennyiben bevezetik a „mid-term” beszámolók rendszerét, ma már rendelkezésre áll az a módszertani tudás, illetve tanácsadói kapacitás, amivel Magyarországon valószínűleg megoldható lehet ez a feladat”
– fűzte hozzá Kenyeres Kinga.