Az utóbbi időszakban az Mfor Üzemanyagár-figyelő írásainkban számos alkalommal hívtuk fel a figyelmet arra, hogy a jövedelmekhez képest Magyarországon kifejezetten drága a gázolaj, de a benzin esetén sem beszélhetünk sokkal jobb helyzetről. A csökkenő reálbérek és a lakosság romló életszínvonala mellett az utóbbi hónapokban folyamatosan emelkedő árak a politikai vezetők számára is kezdett egyre nyomasztóbb lenni, nem véletlenül került ismét terítékre az árak szabályozása. Más kérdés, hogy ez mennyire lenne valós megoldás, hiszen tavaly ősszel láttuk az ellátást összeomlani, és nagy valószínűséggel a hatósági ár bevezetése ismét ilyen végeredménnyel járna.
Ráadásul gazdasági és politikai szempontból a megugró üzemanyagárak az inflációra is hatottak, nem véletlenül emelte ki legutóbbi Inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank az ezzel kapcsolatos kockázatokat.
A probléma az, hogy sem a magyar döntéshozóknak, sem a szektor vállalatainak nincs érdemi ráhatása az alapanyagok árára, mivel az olaj drágulása jelentkezik a finomított termékek áraiban. Ezt a forint erős árfolyama tudná némileg ellensúlyozni, illetve a kiemelkedően magas áfaterhelés csökkentésével lehetne visszafogni a drágulást. A probléma az, hogy a magyar fizetőeszköz gyengült a nyár óta, míg az adóterhelés csökkentésére a költségvetés siralmas helyzete miatt nincs mód. Sőt, ahogy arról lapunk is többször írt, januártól forintban számítva tovább emelkedik a jövedéki adó mértéke, ami a fogyasztói árakban is visszaköszön majd.
Ha megnézzük a friss (október 2-i) árakat, akkor azt láthatjuk, hogy a gázolaj árak összevetésében az európai középmezőnyben vannak a magyar kutakon fizetendő összegek.
Ugyanakkor régiós szinten továbbra is az osztrák árakkal versenyzünk a dízelnél, miközben a többi környező országban érezhetően olcsóbb ez az üzemanyagfajta.
Ha megnézzük a 95-ös benzin európai árait, akkor feltűnő, hogy ott továbbra is élesen elválnak az árak, és a régiónkban jóval olcsóbban lehet tankolni, mint Nyugat-Európában.
Ugyanakkor a szűkebb környezetünkben is hasonló állapotok vannak, mint a gázolaj esetén, hiszen látható, hogy Magyarországon az egyik legdrágább a benzin a régiós országok árait összehasonlítva.
A zuhanó olajár sokat segíthet
Nem mellékes ugyan a magyar autósok számára, hogy más országokhoz képest hogyan alakulnak az árak, összességében mégis az a legfontosabb, hogy forintban mennyit kell fizetni tankoláskor. Ezt nézve egyértelmű, hogy a drágulás már két hete tetőzött, és azóta a benzinnél nagyobb, míg a gázolajnál kisebb áresést tapasztalhattunk. A következő héten ez tovább folytatódhat, és arra is van remény, hogy a gázolaj és a benzin ára között szétnyíló olló némileg zárulni fog.
Ennek hátterében több tényező is áll, ezek közül a legfontosabb, hogy a napokban egy éve nem látott zuhanást szenvedett el az olaj a tőzsdéken. A múlt szerdán még 96 dollárt is megközelítő Brent olaj ugyanis egy hét alatt 11 dollárt esett. Szerdán pedig 6 százalékos zuhanásban is volt, ilyen mértékű esést az elmúlt egy évben nem produkált az energiahordozó.
A piacon ugyan nem történt komoly fordulat, hiszen a kitermelés növelésével kapcsolatban nem láttak napvilágot új hírek, ám a félelmek mégis hatottak. A befektetők körében ugyanis felerősödtek a recessziós félelmek, ez pedig hatott az árakra is. Az elmúlt egy hét nagy esését elsősorban azon aggodalmak váltották ki, hogy a hosszabb távon emelkedő kamatlábak lassítják a globális növekedést, és megakasztják az üzemanyagkeresletet.
Pedig az utóbbi napokban Szaúd-Arábia és Oroszország megerősítette, hogy a jelenlegi önkéntes, napi 1,3 millió hordónyi (bpd) szállításcsökkentést az év végéig fenntartják. Ugyanakkor az Egyesült Államokban a kötvényhozamok tovább emelkedtek, míg az árfolyamuk ezzel ellentétesen mozgott, így immár 17 éves mélypontra esett. Ezzel összefüggésben az amerikai jegybank illetékesei azon aggodalmaiknak adtak hangot, hogy tovább növekednek a kormányzati kiadások és az Egyesült Államok, a világ legnagyobb olajfogyasztójának növekvő költségvetési hiánya az egész világon érezteti majd a hatását. Ezzel összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy jelenleg a tengerentúlon nagyjából 2 százalékos reálkamat érhető el az államkötvényeken, ami valóban olyan szint, amivel nem könnyű versenyezni, és akár a vállalatok, akár az olyan feltörekvő gazdaságok, mint a magyar drágábban juthat forrásokhoz, ez pedig világszerte vártnál lassabb növekedést eredményezhet.
Az orosz fordulat is tovább nyomhatja lefele az árakat
Fontos pénteki hír, Oroszország bejelentette, hogy feloldotta a dízel korábban bevezetett exporttilalmát. Így a kikötőkbe csővezetéken szállított termékek esetében ismét van lehetőség a kivitelre, azzal a feltétellel, hogy az adott vállalatok a dízeltermelésük legalább 50 százalékát a hazai piacon értékesítik. Oroszország 35 millió tonnás dízelkivitelének közel háromnegyedét 2022-ben csővezetéken keresztül szállították. A teljes benzinexportra vonatkozó tilalom továbbra is érvényben marad.
Az orosz lépés korábban elsősorban arra szolgált, hogy saját belső piacukat és az ottani árakat stabilizálják, ám a Kreml nyilván azt sem bánta, hogy közben a globális üzemanyagpiacokon a feszültség tovább nőtt. A szakértők szerint a mostani orosz lépés nem az olaj árát fogja mérsékelni, hanem a feldolgozott termékekét, illetve az ezek előállításán elért nyereséget, az úgynevezett finomítói marzsokat.
Ha a jövő héten nem jön újabb fordulat akár a nyersolaj, akár az üzemanyagok globális piacán, akkor a benzin ára ismét közelíthet majd a 600 forintos szinthez, míg a gázolaj esetén a 650-es szinthez közelítő árakat várhatunk. Ez pedig összességében azt eredményezheti, hogy a megkérdőjelezhető sikerrel kecsegtető ársapka valószínűleg lekerül Magyarországon a napirendről.
