Noha a kormány tagjai igyekeznek úgy beállítani, mintha a tevékenységüknek köszönhetően lassulna az infláció üteme, az MNB friss tanulmánya szerint ez koránt sincs így. A friss Inflációs jelentésben ugyan a dezinflációs okok között szerepelnek a kormányzat piaci versenyt erősítő lépései, ám ezek mellett a tavalyi évinél kisebb nyersanyagárak, a visszafogott fogyasztás és a szigorú monetáris politika is. A felsorolásból ugyan kimaradt, de érdemes idecitálni az úgynevezett bázishatást is, hiszen az is érdemben közrejátszik a statisztikák kedvezőbb alakulásában. (A bázishatással számos írásunkban foglalkoztunk korábban, többek között itt írtunk róla részletesen.)
Érdemes kitérni arra, hogy a magas magyar inflációban a hazai gazdaságpolitika baklövései mellett kulcsszerepe volt a külső folyamatoknak is. Ez fordítva is érvényesül, a kedvező nemzetközi folyamatok a nyersanyag- és energiaárakban váltak kézzelfoghatóvá, ez pedig többek között a sokáig megállíthatatlanul száguldó élelmiszerinfláció ütemét is megtörték. A legutóbbi, augusztusi adatok szerint ugyan még mindig fájóan magas, 20 százalék körüli volt a boltokban tapasztalható átlagos áremelkedés mértéke, ám ez az élelmiszerinfláció 45 százalékos csúcsához képest mégis jelentős javulásnak tekinthető. Ráadásul voltak olyan termékcsoportok, ahol a nemzetközi árak nominálisan is visszaestek az egy évvel korábbiakhoz képest, és nem csak a növekedés üteme torpant meg.
Az energiaárak ugyanakkor vegyesen alakultak, hiszen az Inflációs jelentésben is arról írnak az MNB szakértői, hogy a gázárak változékonyan alakultak, de továbbra is a háború kitörése előtti szinteken maradtak. Mindez azt jelenti, hogy a már fent említett bázishatás alapján hatalmas javulás következett be, hiszen tavaly augusztusban és szeptemberben volt történelmi rekordon a földgáz tőzsdei ára az európai piacokon. Hogy nem lehet teljesen hátradőlni, azt ugyanakkor jelezheti az is, az MNB inflációs prognózisában szereplő ár alacsonyabb, mint a tőzsdéken most tapasztalható. Annak ellenére tehát, hogy a magyar gazdaság szempontjából finanszírozható árakat látunk, azok alakulása mégis felfele mutató kockázatot jelent az inflációban.
Míg tavaly a földgáz, illetve az azzal kéz a kézben mozgó villamosenergia-árak miatt fájhatott a lakosság és a gazdasági döntéshozók feje, most az olaj tőzsdei árának alakulása ad okot izgalomra. Nem véletlenül foglalkozik annak alakulásával a szokásosnál sokkal részletesebben is az MNB anyaga. Ahogy arról olvasóink az Mfor Üzemanyagár-figyelő legutóbbi írásából is értesülhettek, az elmúlt időszakban az olajárak jelentősen, 90 dollár fölé emelkedtek, miközben júliusban 75 dollár alatt járt a Brent árfolyama.
A jegybanki elemzés is megjegyzi, hogy az olajárak emelkedését elsősorban az olajkínálattal kapcsolatos aggodalmak fűtötték, melyet a kínai gazdaság lassulásáról érkező hírek sem tudtak mérsékelni. Ez azért is probléma, mert a kőolaj világpiaci árának emelkedése erőteljesen éreztette a hatását a hazai üzemanyagárakban, ezzel lassítva a dezinflációs folyamatot. Ennek következtében a járműüzemanyag és piaci energia termékkör éves inflációja idén és jövőre is az alapmutatót meghaladóan alakulhat. Az MNB prognózisa szerint 2023-ban 28, jövőre pedig 12 százalék körüli lehet ez az érték.
Mint az az MNB ábráján is látható, május és július között az üzemanyagárak alakulása érdemben hozzájárult a dezinflációs folyamathoz, ugyanakkor augusztusban ez a trend érezhetően megtört, és valószínűleg szeptemberben sem látunk majd javulást. Ráadásul az üzemanyagok árának emelkedése az infláció szempontjából kifejezetten kedvezőtlen, hiszen a logisztikai, szállítási költségek emelkedése folytán van egy továbbgyűrűző hatása is. Miközben az inflációs érzékelésben, illetve a jövőbeni várakozások szempontjából sem jó, ha az autósok (illetve a fuvarozók) folyamatos áremelkedéssel szembesülnek. Emiatt ugyanis – persze csak, ha a fogyasztók elviselik – a vállalkozók hajlamosak visszatekintő árazást alkalmazni. Az MNB szerint ez is képes az inflációt növelni, hiszen ebben az esetben sokan a tavalyi inflációval emelnek árat, még ha a vállalatok költségei ezt nem is indokolják.
Gazdasági szempontból tehát kulcskérdésnek tekinthető, hogy az olaj és az üzemanyagárak hogyan alakulnak a következő időszakban. Már csak azért is, mert ahogy azt idén is láthattuk, a magas infláció "megbénítja" a fogyasztókat, ez pedig megfojtja a gazdasági növekedést. Nem véletlen, hogy az infláció mértéke ugyan az év végére várhatóan kevésbé lesz nyomasztó, viszont mind a kormány, mind az MNB úgy látja, hogy idén nem tud nőni a GDP.
Ha az Inflációs jelentésben megnézzük az előretekintő várakozást, az némi óvatosságra ad okot. A magyar gazdasági döntéshozók ugyan optimisták a dezinflációs folyamatokat illetően, ám például az olajár alakulása miatt az áremelkedés ütemének csökkenése könnyen lehet, hogy a vártnál kedvezőtlenebbül alakul. Az MNB ugyan látványosan 72 dollárról 84 dollárra emelte a Brent árával kapcsolatos várakozását, ám könnyen lehet, hogy még ezzel is alábecsülik a valós folyamatokat. A szakértők többsége ugyanis azzal számol, hogy 2024-ben a globális gazdasági folyamatok javulnak, és az idei évinél erősebb növekedéssel számolnak mind az Egyesült Államok, mind Kína, mind pedig az Európai Unió esetén. Ez pedig természetesen az olaj iránti kereslet növekedésével jár majd. Igaz, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai azt mutatják, hogy idén a döcögős gazdasági teljesítmény ellenére is több olajra van kereslet, mint egy évvel korábban, és ez a következő években még tovább emelkedik, miközben a kitermelés növekedése várhatóan csak kisebb mértékben bővül majd. Természetesen nagyon sok változó van a gazdaságban, de jelenleg úgy tűnik, hogy a 100 dollár feletti árnak nagyobb az esélye, mint a 80 dollár körülinek.
Ha pedig az alapanyag ára tovább növekszik, az az üzemanyagok árában és értelemszerűen a magyar inflációban is megmutatkozik majd. Ráadásul a kormánynak nincs túl sok eszköze ezt megfékezni, hiszen az áfacsökkentésre a költségvetés helyzete miatt nincs sok esély, miközben az uniós kötelezettségek miatt januártól a jövedelmi adót várhatóan 30 forinttal még növelni is fogják, ami tovább emeli az autósok terheit és az inflációt is. Az utóbbi napokban ismét terítékre kerülő árstop pedig már bizonyított, be lehet ugyan vezetni, de csak ideig-óráig működőképes.
