<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Ez az az összeg, amit rendeleti úton átcsoportosításokkal pántlikázott fel sportcélokra a kormány 2021-ben.

Folytatva 2020-ban megteremtett hagyományunkat, átböngésztük a tavaly a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeleteket és összesítettük, hogy az eredeti, költségvetésben rögzített terveken felül mennyit költött el a kormány a sporttal összefüggésben. Úgy véljük, a téma az elmúlt szűk két évben a szokottnál is nagyobb hangsúllyal bír. Egyrészt önmagában az is érdekes és megdöbbentő, hogy a kormány mennyi közpénzt fordít sportra, hiszen a futballrajongó miniszterelnök vezette kabinet nem sajnálja a pénzt az ágazattól.

Nem sajnálják a pénzt, ha sportról van szó (Fotó: Pixabay)Nem sajnálják a pénzt, ha sportról van szó (Fotó: Pixabay)

Látszólag átgondolatlanul, olykor ad hoc módon és korlát nélkül juttat forrást a sportra. Az elmúlt időszakban azonban a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság meglehetősen visszássá teszi az e fajta költekezést, főleg úgy, hogy például közben a munka nélkül maradtaknak változatlanul 3 hónapig jár(t) az álláskeresési járadék, eseti jelleggel egyszeri segítséget sem volt hajlandó biztosítani az érintetteknek.

Korábbi összesítéseink alapján 2020-ban 255 milliárd forintot pántlikázott fel a kormány rendeleti úton a sporttal összefüggésben. Mint megírtuk, a végszámla ennek többszöröse, közel 800 milliárd forint, ha figyelembe vesszük a költségvetés fejezeti előirányzatokat és a TAO-támogatást is.

Nem túlzás azt állítani, hogy ezzel a nagyságrenddel a kormány átesett a ló túloldalára. Noha elviekben magától értetődő gondolat lenne, hogy a sportegyesületeket és a klubokat is megviselte a válságos időszak, valójában nem erről árulkodnak a számok. Legalábbis a hazai focibajnokságban, ahol nagyobb marketingértéket képviselt egy-egy klub a zárt kapus meccsek idején, mint békeidőben, sőt, még a bevételek is emelkedtek sok esetben. Ebből is látszik, mennyire nem piaci a klubok működése ma már.

Visszatérve a kormányzati költekezésre, 2021-ben minden jel szerint kifulladt ez a fajta kedv.

Az átcsoportosítások révén ugyanis "mindössze" 56 milliárd forintot mozgatott meg a kormány és irányított át valamilyen sportcélra 2021-ben. Igaz, napokra lebontva így is megdöbbentő a költés nagysága: 153 millió forint.

Abban azonban nem volt változás, hogy nehezen kideríthető, mire is mentek el ezek a pénzek egészen pontosan. A rendeleti átcsoportosítások esetén csak az adott előirányzat ismert, ami meglehetősen tág fogalmat jelenthet. Ennek ellenére az arányok, hogy milyen módon oszlik el a pénz, meglehetősen érdekes.

A prímet - nem meglepő módon - tavaly is a sportlétesítmények fejlesztésének támogatása vitte el, mögé azonban nagyon szorosan felzárkózott a még kevésbé megfogható előirányzat, a "kiemelt nemzetközi sportesemény stratégia" támogatása. Előbbire 14,6 milliárd forintot csoportosítottak át tavaly, a stratégia alkotására pedig 12 milliárdot.

A harmadik legnagyobb nyertese az átcsoportosításoknak a "sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása" előirányzat volt, ahova 9,4 milliárd forintot csatornázott át a kormány pluszban az eredeti előirányzaton felül.

A kiemelt sportegyesületek 9, a Nemzeti Sportközpontok 8, a versenysport pedig 3,8 milliárd forintot kapott pluszba az átcsoportosítások révén.

Bár úgy tűnik, hogy a kormány 2021-ben behúzta a féket a költekezés terén, ez csak a felszín lehet. Egy évvel korábban a koronavírus-járvány okozta válság teljesen felborította az eredeti költségvetést, és rengeteg pénzt vettek el az egyes fejezetektől gazdaságvédelmi programok fedezetének biztosítása érdekében. Idővel ezeket visszacsoportosították az előirányzatokra - hogy mennyit vontak el és mennyi ment vissza ehhez képest, azt nem derült ki. Mindenesetre tavaly mintha egy új irányba kezdett volna elmozdulni a kormányzat sportpolitikája: a létesítmények és egyesületek támogatása mellett egyre többen invesztálnak különféle stratégiák alkotásába, az azokkal kapcsolatos feladatok finanszírozásába. Hogy ezek pontosan mit jelentenek és mire megy a közpénz ezen belül, sokkal kevésbé látható és megfogható, mint a létesítményfejlesztések esetében.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.