Idén az első három hónapban összesen 1635 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés bruttó, nem konszolidált adóssága a Pénzügyminisztérium hétfői jelentése szerint. Vagyis minden egyes nap 18 milliárd forinttal hízik az adósság.
Ezzel március végére soha nem látott szintre, 42 333 milliárd forintra emelkedett a költségvetés tartozásállománya.
- Előző hónaphoz képest közel 400 milliárddal,
- előző év azonos időszakához képest pedig 5059 milliárd forinttal több az adósság nagysága.
Az év első három hónapjában mért adósságnövekedés legutóbb 2014 első negyedévében volt, akkor több mint 2200 milliárddal hízott a tartozásállomány. Ám az akkori növekedésben egy kvázi technikai tényező is szerepet játszott a piaci folyamatok mellett. A költségvetés ugyanis ekkor vállalta át az önkormányzatok adósságát. Ez a lépés a teljes államadósságot nem érintette, annak ugyanis a költségvetés adóssága mellett az önkormányzatoké és egyéb tételek is részét képezik. Most azonban tisztán piaci folyamatok játszanak szerepet a növekedésben.
- A nettó forintkibocsátát, mely a költségvetés hiányát hivatott finanszírozni, 1349 milliárddal növelte a költségvetés adósságát,
- a nettó devizakibocsátás 256 milliárddal,
- a forint év végéhez mért gyengülése 24,7 milliárddal,
- a deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt bekövetkezett mark-to-market betétállományok növekedése pedig 6,2 milliárd forint összegben emelte a büdzsé adósságát.
Noha ez a 42 333 milliárd forintos költségvetési adósság tetemes, a teljes államadósság még ennél is nagyobb lehet valamivel. Mint említettük, a költségvetés mellett egyéb tételek is a részét képezik. Ennek nagysága a Magyar Nemzeti Bank tavaly év végi adataiból kiindulva (szerk.: ez negyedévente frissülő adatsor) még 606 milliárdnyi adósság van a rendszerben. Ezt változatlannak tekintve a teljes államadósság egy hajszálra megközelítheti a 43 ezer milliárd forintot.
Ez tavaly év végéhez képest 3,6 százalékos emelkedés eredménye, ami azt jelenti, hogy az első negyedévben a GDP-nek legalább ilyen mértékű növekedése szükséges ahhoz, hogy a februári választási osztogatások ellenére ne emelkedjen a GDP-arányos adósságráta hazánkban. Ennek mértéke egyébként 76 százalék volt a tavaly év végi állapot szerint.
