A Covid19 nem az első és nem is az utolsó egészségügyi kihívás, amivel globális szinten meg kell majd küzdeni – derül ki a Roland Berger megatrendekről szóló elemzéséből. A német stratégiai tanácsadó cég egy nagyszabású kutatás összegzéseként adta ki a különböző kérdésköröket körbejáró „Trend Compendium” elnevezésű tanulmánysorozatot. A sorozat második része a koronavírus-járvány kérdésein kívül az éghajlatváltozás egészségügyre gyakorolt hatását, a betegségek arányainak jövőbeli változásait és a betegápolás átalakulásának lehetőségeit boncolja.
A jelenlegi világjárvány mellett számos hasonlóan sürgető globális egészségügyi probléma vár megoldásra. Ilyen például az antimikrobiális rezisztencia, azaz a mikróbák ellenállásának növekedése az antibiotikumokkal szemben. Ez 2050-re várhatóan évi 10 millió ember halálát, valamint 90 millió dollár értékű GDP-veszteséget okozhat, amennyiben nem kezdődik meg egy összehangolt kutatás-fejlesztési folyamat a területen.
Az éghajlatváltozás kezelésére fordított globális költségek egyharmadát az egészségüggyel kapcsolatos kiadások teszik ki, azaz az éghajlati válságot egészségügyi válságként is lehet értelmezni. A külső környezeti tényezők, mint például a légszennyezés vagy az éghajlatváltozás különböző hatásai riasztó megbetegedési kockázatot rónak a világ népességére. A levegőszennyezettség több mint hétmillió ember halálát okozza évente. Az egy főre jutó egészségügyi kiadások 2050-ig várhatóan minden országban növekedni fognak, a legnagyobb mértékű emelkedés a közepes jövedelmű országokban várható.
A növekvő világnépességben régiók szerint változik a fertőző és nem fertőző betegségekből eredő halálesetek száma. A fertőző betegségek okozta halálozási számok világszerte csökkenek – a növekvő életszínvonalnak és a higiéniai fejlődésnek köszönhetően - ez azonban nem mondható el az olyan nem fertőző (nagyrészt krónikus) betegségekről, melyek a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás vagy a környezetszennyezés miatt alakulnak ki. 2050-ig a költség- és ellátásigényes megbetegedések száma – például demencia, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, rákos megbetegedések – tovább növekszik. 2060-ig a nem fertőző betegségek miatti halálozás több mint 50 százalékkal fog nőni.
A jövőben a betegségek kezelése egyre inkább technológia által vezérelt és támogatott lesz, ez már most is látható az e-egészségügyi alkalmazásoktól a koronavírus-világjárvány során elért kutatás-fejlesztési áttörésekig. Az orvostechnikai alkalmazások térnyerése, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazása, valamint a távegészségügy növekvő jelentősége mind azt mutatják, hogy az egészséggel kapcsolatos jövőbeli megoldások előrejelző és megelőző jellegűvé válnak.
A betegápolást támogató rendszerek és a gondozási erőforrások elosztása világszerte jelentősen eltér. Ahol rendelkezésre állnak adatok, világossá válik, hogy a gondozás sarokköve világszerte a családtagok által végzett, általában képzetlen és fizetetlen otthoni ápolás, amely jelentős terhet ró a gazdaságra és az egyénre egyaránt. A fejlett, többnyire nyugati országokban a hosszú távú ápolás támogatási rendszerei a legjobb esetben is hiányosak, az ápolási források elosztása a GDP mindössze 1-3 százalékát teszi ki. A hosszú távú ápolás tendenciái számos országban az intézményi ápolásról az otthoni ápolásra való áttérést mutatják.
A következő években egyre több gondozóra lesz szükség. A demencia, valamint az öregedő társadalmakban más, gondozást igénylő betegségek elterjedésével az ápolási igények egyre összetettebbé válnak. Az OECD szerint 2040-re az ápolószemélyzet terén 60 százalékos növekedésre lesz szükség ahhoz, hogy az ápolószemélyzet és az idős gondozottak jelenlegi aránya megmaradjon – de várható ápolási hatékonyság javulásával ez a szám a felére csökkenhet.
„Érdemes a vállalatoknak rendszeresen felülvizsgálniuk az ellátási láncokat – akárcsak a politikai és szabályozási kereteket – a felkészültség érdekében. Az egészséges munkahelyek és a munkahelyi egészségvédelemmel kapcsolatos megelőző intézkedések előmozdítása, az egészséges, sportos életmód támogatása közvetlenül elősegíti a termelékenységet” – álltja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.
Az egészségügyben tevékenykedő vállalatok számára a kihívások és a lehetőségek fokozottabban jelentkeznek. A gyógyszerkutatásában a nyitott szemlélet egyre fontosabbá válik az eredeti célokon túli új szinergiák megtalálása szempontjából. Az egészségügyi ágazatban működő vállalatoknak fel kell ismerniük azt a tendenciát, hogy a személyes egészség és jólét számos aspektusa – az önellátó alkalmazásoktól a viselhető eszközökig – a digitalizáció és az összekapcsoltság irányába mutat. Hasonlóképpen, a diagnosztika és az ápolás terén is ki kell aknázniuk az innovatív technológiák, például a mesterséges intelligencia, az adatalapú tevékenységek vagy a robotizált eszközök lehetőségeit.
