A Kínából indult koronavírus-járvány az egészségügyben és a gazdaságban is kínál analógiákat. A járvány megfékezése érdekében például a Peking által elrendelt szigorú korlátozásokat követték világszerte. Ennek köszönhetően Kínában sikerült megszelídíteni a járványt, és az utóbbi időszakban már csak néhány új esetet regisztráltak az országban. Emellett a Hupej tartományon és a járvány epicentrumának számító Vuhanon kívül a gyárak többsége újraindult, sőt a koronavírus kiindulópontján is lassan kezd visszazökkenni a termelés a korábbi kerékvágásba.
Kínálati sokk után jön a keresleti
Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy ott folytatódik minden, ahol január elején megszakadt. Hiába állították vissza Kínában a kapacitásokat, a kínálati sokk, vagyis a gyárak leállása után most egy új problémával szembesülnek. A járvány terjedése miatt ugyanis előbb Európa, majd az Egyesült Államok is bezárkózott, folyamatosan állnak le a gyárak, és tűnik el a kereslet. A kínai gazdasági szakértők úgy látják, hogy a helyzet meglehetősen hasonló a 2008-as válságot követőhöz, amikor a válság kirobbanása után 2009-ben drasztikusan visszaestek az amerikai és európai megrendeléseik. A cégek egy része így most arra készül, hogy a kínálat kiesését a kereslet zuhanása fogja követni, amely újabb csapást jelent majd a gazdasági szereplők számára.
Nem kérdéses, hogy az export, amely a GDP 20 százalékát adja, számottevően vissza fog esni. A vámügyi adatok azt mutatták, hogy Kína exportja már januárban és februárban 17,2 százalékkal csökkent, akkor még a termelés leállása miatt, a következő hónapokra viszont sokkal erősebb lehet a visszaesés a kereslet elapadása okán.
Az IMF is előre jelezte a várható folyamatokat pénteken publikált tanulmányában. Ebben azt írták, hogy amint egyre több országban terjed el széles körben a járvány, úgy lesznek a fogyasztók és a vállalatok egyre óvatosabbak, és fogják vissza fogyasztásukat. Emiatt pedig a kínai termékek iránti globális keresletet számottevő visszaesése várható.
Óriási gondok lesznek Európában és az USA-ban is
Az Egyesült Államokban például a helyzet annyira gyorsan romlik, hogy a Morgan Stanley közgazdászai egy heten belül szinte hihetetlen mértékű visszaesést valószínűsítettek. Míg korábban 4 százalékos mínuszt vártak a második negyedévre, legújabb elemzésük már rekord mértékű, 30 százalékos zuhanásról szól. A munkanélküliség esetén is óriási fordulatot jeleznek, a mostani 3,5 százalék helyett a következő hónapokban 12,8 százalékos munkanélküliséget várnak, míg a fogyasztás esetében 31 százalékos visszaesést jósolnak. Ez egyébként egybevág azzal, ami Kínában tapasztalható, hiszen ott decemberben éves bázison még közel 10 százalékos volt a növekedés, ami februárra 20 százalékos visszaesésbe fordult.
Az nem kérdés, hogy akár az amerikai, akár az európai kormányok elkötelezettek, hogy a járvány okozta gazdasági visszaesés hatásait mérsékeljék, rövid távon a bezárkózás és a kereslet drasztikus visszaesése vállalkozások millióit hozza kilátástalan helyzetbe. A kormányzati mentőövek, olcsó hitelek azokban a szektorokban, ahol nincs drasztikus visszaesés, életbe tudják tartani a cégeket, és van remény arra, hogy ne legyenek tömeges elbocsátások. Ugyanakkor azok az iparágak, amelyek teljesen lenullázódnak, mint amilyenek az idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozások (szállodáktól az utazási irodákon át a vendéglőkig), aligha fognak tudni egy éven keresztül munkavállókat alkalmazni úgy, hogy közben teljesen reménytelen helyzetbe kerültek, és nincsenek bevételeik. Nem véletlen például az sem, hogy ezek az iparágak most a megugró munkanélküliségre hivatkozva próbálják megpuhítani a politikusokat, miközben csillagászati összegeket kérnek. Az Airlines for America (A4A) lobbiszervezet tagjai 58 milliárd dolláros támogatást kértek az amerikai kormányzattól az iparág számára. Közölték: ha megkapják ezt a pénzt, akkor vállalják, hogy augusztus 31-ig egyetlen munkavállalót sem bocsátanak el. Ekkora összegre csak az amerikai légitársaságok életben tartásához lenne szükség, és mellettük még tucatnyi szektor áll sorba pénzért.
A gazdasági programok kapcsán érdekesek lehetnek az olyan típusú megoldások, amikor közvetlenül kapnak pénzügyi támogatást a háztartások. Ezt Hongkong már korábban meglépte, és erre készül az Egyesült Államok is. Ez vélhetőleg megkíméli a rosszabb anyagi körülmények között lévő háztartásokat a teljes összeomlástól. Ugyanakkor sok szakértő szerint ez legfeljebb arra lesz elég, hogy élelmiszert vegyenek a családok, de számos olyan, egyébként nem drága termékről és szolgáltatásról fognak lemondani (legyen az éppen fodrász vagy Netflix-előfizetés), ami egy munkabérbe még belefért, de a segélybe már nem. Ami viszont a helyi mikrovállalkozásoktól a multinacionális óriásokig számos céget megroppanthat. Arról nem is beszélve, hogy ennek a pénzügyi szférában milyen hatása lesz, hiszen nem nehéz belelátni a mostani helyzetbe, hogy akár a vállalati, akár a lakossági ügyfelek esetén jelentősen megugorhat a nemteljesítő hitelek aránya. Ezeket persze olyan adminisztratív eszközökkel, amilyen a magyar hitelmoratórium el lehet fedni, kérdés, hogy ez mennyire és meddig tartható fent.
Aki két pofont kapott, az harmadszor már nem áll oda
Az is nagy kérdés, hogy a fogyasztói várakozások hogy fognak alakulni, hiszen viszonylag rövid időn belül a második komoly gazdasági krízist élik meg világszerte az emberek. Sokak emlékeiben még élénken él a 2008-as válság, az akkor bedőlő hitelek miatt elúszó ingatlanok és vállalkozások nem kevés ember életét tették tönkre. Aki akkor megégette magát, majd ismét komoly nehézséggel szembesül, az jó eséllyel fog defenzív módon viselkedni a következő években. Ők aligha fognak hiteleket felvenni, hiába adják majd olcsón, és biztat az eladósodottságra például a magyar jegybank is. Ha pedig az emberek nem fogyasztanak, akkor a gazdaság lassabban fog visszaállni növekedési pályára, vagy ha meg is indul a növekedés az vélhetőleg lassabb ütemű pályán fog folytatódni, mint ahol a járvány előtt járt.
Jelen pillanatban tehát valószínűleg illúzió azt gondolni, hogy néhány hónapon belül túl leszünk a válságon, és az élet ott folytatódik, ahol februárban megtört. Sokkal valószínűbb, hogy a 2008-as válsághoz hasonlóan komoly áldozatok révén, néhány nehéz év után indulhat meg újra komolyabb növekedés.
