Nincs aggodalom bennem amiatt, hogy a Néprajzi Múzeum új épületét nem fejezik be a Városliget szélén és nem lesz hová költöztetni a gyűjteményt – jelentette ki Kemecsi Lajos, a múzeum főigazgatója pénteki évértékelő sajtótájékoztatóján. Bizakodását Baán László, a Liget projektért felelős miniszteri biztos a választások utáni tájékoztatására alapozza, lévén más információt eddig nem kapott.
A kormány és az új városvezetés nem kereste és ő sem próbálta felvenni a kapcsolatot egyik kabinettel sem, holott Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén azt mondta, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a Néprajzi Múzeum felszín feletti részének befejezéséről, illetve a Liget-projekt leállításáról. A múzeumi negyed sorsa a Karácsony által felkeresett kormányülésen is téma volt, de döntés egyelőre nem született. Legközelebb a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában kerül terítékre a beruházás.
A főigazgató szerint az új városvezetés is tisztában van azzal, hogy a Kossuth téri épületből (ld. fotóinkon) kiköltözni kényszerülő múzeumnak szüksége van új kiállítótérre. Az egykori Felvonulási tér betonja helyére, tehát nem a parkba épülő intézmény építészeti koncepciója egyébként eleve a Néprajzi Múzeum igényeire készült, aminek a múzeum dolgozói érthetően nagyon örültek. Másra használni a főigazgató szerint aligha lehet az építmény már elkészült részét. Kemecsei Lajos elképzelni sem tudja, hogy épületet az eredeti tervektől eltérően fejeznék be.
A Néprajzi Múzeum főigazgatója szerdán Ferencz Marcel vezetőtervezővel járta be az új múzeumi épület eddig elkészül részeit, ami praktikusan az intézmény kétharmad részét, a kiállítóterek zömét jelenti. Ez kifejezetten kedvező elrendezés a műtárgyvédelem szempontjából - hangsúlyozta az intézményvezető-, hiszen a felszín alatt könnyebb állandó klimatikus és fényviszonyokat biztosítani. A föld feletti két felkanyarodó épületrészen a reprezentatív fogadó tereken kívül gyerekmúzeum, étterem, bolt, a látogatók kiszolgálását biztosító egyéb egységek, valamint irodák, rendezvényterem, könyvtár, kutatóhelyiségek és az archívum kap helyett. A mindenki által látogatható nyitott fogadótérben lesz a kerámia látványtár is.
Raktár egyáltalán nem lesz az épületben. A gyűjtemény éppen nem kiállított darabjait a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban tárolják. Kemecsi szerint ezzel nincs semmi gond. Az új bázist a legkorszerűbb technológiával szerelik fel, így minden adott a hosszú távú, minden igényt kielégítő szakszerű raktározáshoz. Csak éppen még nincs kész, ahogy erről a Liget projekt körüli dilemmákkal együtt az Mfor már korábban beszámolt.
A raktározási központot ugyan márciusban Orbán Viktor kormányfő jelenlétében átadták, ám belső kialakítása most folyik. Kemecsi Lajos úgy tudja, jövő tavasszal kezdődik a gyűjtemény átszállítása. A Kossuth téri épületet a jelenleg hatályos kormányhatározat szerint június végéig kellene kiüríteni, de már készül az új rendelet, amelyben a határidőt 2020. december 31-re tolják ki. Az új múzeumépület avatóját jelen állás szerint 2021 decemberében rendezhetik.
A kiállítások azonban várhatóan csak egy évvel később nyílnak meg. De Kemecsi elképzelhetőnek tartja, hogy már előtte látogathatóvá teszik az épületet magát. Erre több új múzeum esetében volt már példa.
A tájékoztatón Szarvas Zsuzsa, a múzeum szakmai főigazgató-helyettese bemutatta a Néprajzi Értesítő 100. jubileumi kötetét, amelyben az új épületben megvalósuló kiállításokhoz kapcsolódó kutatások eddigi eredményeiről szóló tanulmányok olvashatóak, de szó esik benne a gyerekmúzeum koncepciójáról és a kerámia látványtérről is. A kiállítások koncepcióján egyébként már három éve dolgoznak.
Végezetül pedig Pálóczy Krisztina, a Hangtár vezetője örömmel jelentette be, hogy végére értek egy húsz éves munkának, amelynek eredményeként a múzeum birtokában lévő 4500 hengeren található valamennyi hangzóanyagot sikerült digitálisan feldolgozni. A Bartók Béla által gyűjtött egyedülálló anyag mellett hatalmas török és román dalokból és zenékből álló gyűjtemény is könnyen kereshetővé vált.
