Reykjavíkban találkoztak az Európa Tanács (ET) állam- és kormányfői. Ez egy páneurópai szervezet, semmi köze az Európai Unióhoz, vagy annak állam- és kormányfői testületéhez, az Európai Tanácshoz. Az ET mellett működik az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely az Emberi Jogok Európai Egyezményének betartását felügyeli, vagy a tekintélyes, független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság - számolt be az eurologus blogra hivatkozva a hvg.hu.
Megjegyzi még, hogy az ET-nek 46 tagja van, az európai országok közül nem tagja Koszovó, amelyet nem minden ország ismer el, illetve a háború megindítása után kizárt (ezzel párhuzamosan kilépett) Oroszország és Fehéroroszország sem, ahol még mindig létezik halálbüntetés – ez kizárja a tagságot. Mexikó, Japán, az USA és Kanada megfigyelő státusszal rendelkezik.
Magyarországot Novák Katalin köztársasági elnök képviselte. Az esemény lezártával a résztvevők elfogadtak egy több területet is felölelő zárónyilatkozatot. Ennek egyik eleme volt az, hogy a vezetők megállapodtak az Ukrajnának Oroszország által okozott károk nyilvántartásáról - írta az eurologus.
A jövőbeni kártérítési mechanizmus első elemeként szolgáló nyilvántartás a 2022. február 24. óta minden érintett természetes és jogi személynek, valamint Ukrajna államnak okozott károkról, veszteségekről vagy sérülésekről szóló bizonyítékok és követelésekkel kapcsolatos információk nyilvántartásaként szolgál majd – áll a nyilatkozatban. Hozzátették, hogy az állam- és kormányfők kifejezték hajlandóságukat nemzetközi kezdeményezésekben való részvételre egy ilyen mechanizmus továbbfejlesztése érdekében, amely kártérítési alapként is szolgálhat, hangsúlyozva az Orosz Föderáció azon kötelezettségét, hogy meg kell fizetnie a támadóháborúja által okozott károkat.
Ehhez a ponthoz azonban nem csatlakozott minden résztvevő. Az uniós tagállamok közül egyedül Magyarország jelezte, hogy ebből ki akar maradni. Nem jelezte csatlakozási szándékát Örményország, Azerbajdzsán, Törökország, Magyarország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina.
A csúcstalálkozón Novák Katalin is felszólalt, mondandóját a Facebook-oldalán így foglalta össze: “Most, amikor ismét háború van Európában, együtt kell keresnünk a békéhez vezető legrövidebb utat. A félévvel ezelőtti tapasztalataimhoz képest komoly előrelépésnek tartom, hogy egyre több vezető beszél már a béke fontosságáról. Olyan igazságos és méltányos békére van szükség, ami hosszú távon is fenntartható. Természetesen a vezetők figyelmét felhívtam a kárpátaljai magyarság aggasztó helyzetére is.“
A blog ugyanakkor nem ment el szó nélkül amellett, hogy a Twitteren Novák Katalin egészen más hangnemben kommunikált: angolul úgy írt, hogy „Oroszország őrült döntése, hogy megtámadja Ukrajnát, Magyarország közvetlen szomszédját, felforgatta világunkat. A háborús bűnöket ki kell vizsgálni, a háborús bűnösöknek pedig szembe kell nézniük az igazságszolgáltatás hatalmával. Egy szuverén állam elleni fegyveres támadás és agresszió elfogadhatatlan.” Az eseményről szóló közleményben felsorolják a fentebb említett csatlakozó országokat – innen derült ki, hogy Magyarország távol maradt - tette hozzá az eurologus.
