<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

A sztrájkbizottság arra kéri az államfőt, hogy küldje előzetes normakontrollra a pedagógusok sztrájkját korlátozó törvényt.

A pedagógusok sztrájkbizottságát alkotó Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kéri Novák Katalin államfőt, hogy az Országgyűlés által május 24-én elfogadott Nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását ne írja alá. Azt küldje meg az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontroll eljárásra.

Novák Katalin köztársasági elnök a Bethlen Gábor Kollégium könyvtárában Nagyenyeden. Fotó: MTI/Bruzák NoémiNovák Katalin köztársasági elnök a Bethlen Gábor Kollégium könyvtárában Nagyenyeden. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Mint arra közleményükben is emlékeztetnek: Magyarország Alaptörvénye a köztársasági elnök számára lehetőséget ad előzetes normakontroll kezdeményezésére, amennyiben a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja. Ekkor a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak elküldi.

Véleményük szerint már a köznevelési intézményeket érintő, egyes szabályokról szóló kormányrendelet is korlátozta a pedagógusok sztrájkhoz való alapvető jogát, azonban e rendelet akkor „időbelileg” korlátozott volt a járványügyi veszélyhelyzet végéig. Erről az alapvető jogok biztosa is megfogalmazta véleményét.

Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa Szél Bernadett országgyűlési képviselőnek március 1-jén írt válaszában is arra alapozta véleményét a sztrájkot korlátozó rendeletről, hogy az azért nem ellentétes az Alaptörvénnyel, mert az arányosság garanciája az intézkedés időbeliségében valósul meg a veszélyhelyzet idejére.

"A korlátozás további fenntartását, törvényi szintre emelését ezért indokolatlannak tartjuk a járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével. Azzal, hogy ezen rendelkezéseket a parlamenti képviselők a köznevelési törvénybe átemelték, az időbeliséget már határozatlan időre kell értenünk. Ez az időben állandósult korlátozás mennyiben áll összhangban az Alaptörvény rendelkezéseivel?" - írák. 

Alapjog a sztrájk 

Mivel erre az alapvető kérdésre nincs válasz, kérik a köztársasági elnököt, hogy forduljon Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a sztrájk továbbra is alapjog, amelynek korlátozása súlyosan csorbítja a demokratikus értékeket.

Továbbá kitérnek rá: a pedagógusok sztrájkbizottsága fenntartja korábbi álláspontját, miszerint a sztrájkjogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a sztrájk alatti tanítás elrendelésénél.

"Egy esetleges sztrájk a munkáltató működésében legfeljebb minimális fennakadást okoz, a sztrájkban résztvevők külvilága számára érzékelhetetlen lesz, így a sztrájkjog nyomásgyakorló, ellenállási funkcióját nem tudja betölteni. A sztrájkot korlátozó rendelet törvénybe emelését kifejezetten diszkriminatív, retorziószerű, megfélemlítő szabálynak tekintjük" - tették hozzá.

 

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.