Talán a korábbi években megszokottnál is fokozottabb kíváncsiság övezhette a pénteken megjelenő inflációs adatokat, azon belül is a nyugdíjas inflációt. Ez, pontosabban a január-augusztus időszakot felölelő adat ugyanis alapjaiban határozza meg, hogy novemberben szükség lesz-e a nyugdíjak kiigazítására a ténylegesnél várhatóan alacsonyabb januári emelést követően.
Bár a kormány 2021-ben és 2022-ben is rendkívüli módon már tavasszal határozott egy előrehozott korrekcióról, idén, amikor mindennél nagyobb szükség lett volna rá, ez elmaradt. Azt már csak mellékesen jegyeznénk meg, hogy ez meglehetősen stabilan alátámasztja, az előző években politikai érdekek mentén megszületett döntés volt a korrekció. Ez nagyobb súllyal játszhatott szerepet a kormányzat mérlegelésekor, mint a nyugdíjasok valós anyagi helyzete. Idén ugyanis csupán 15 százalékkal emelte a kormány a nyugdíjakat - a 2023-ra várt fogyasztóiár-index alapján -, amivel szemben hónapról hónapra akár a 25 százalékot is meghaladó áremelkedési ütemet kellett kigazdálkodnia az érintett társadalmi rétegnek. Igaz, az idei évben a korábbiaktól eltérőn nem emelkedő inflációs pályán van Magyarország, hanem épp, hogy lassulón, de csak a tavalyi rendkívül magas bázis miatt. Egyszerűen megfogalmazva, hónapról hónapra alacsonyabb éves inflációra lehet számítani, ami az egész évre számított átlagot is fokozatosan lejjebb és lejjebb viszi. És pont ez okozza azt is, hogy az Orbán-kormány most igen kellemetlen helyzetbe került.
Mit mutat a KSH?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss közlése szerint augusztusban az előző évhez képest 17,2 százalékos lett a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt infláció a júliusi 18,7 százalék után. Ezzel együtt a januártól számított éves átlagos infláció a nyugdíjasok esetében 23,3 százalékra szelídült az előző havi 24,2 százalék után.
Mindez pedig azt jelenti, hogy a törvényben foglaltak alapján
ezt a 23,3 százalékot kellene figyelembe venni a novemberi nyugdíjkorrekció mértékének meghatározásakor. Tehát 8,3 százalékpontos kiegészítés lenne feltételezhető; valami ilyesmit kellene bejelenteni a kormány képviselőjének.
Ám - ahogy azt már sugalltuk - távolról nézve sem ennyire egyszerű a kormány helyzete. És épp a már említett csökkenő inflációs pálya miatt. Szakértők és a kormányból Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is nemrég sokkal inkább csupán egy 2-3 százalék körüli nyugdíjkorrekcióról beszélt. Ami alapján jól érezzük: óriási differencia van a friss adat által jelzett és a várható különbség alapján indokoltnak gondolt kiegészítés mértéke között.
Mi lehet a reális?
Ha a 2022-es év őszi hónapjainak infláció-emelkedését az idei évre vetítjük és feltételezzük, hogy ugyanolyan mértékben csökken majd idén hónapról hónapra, ahogy egy évvel ezelőtt nőtt, akkor is az éves átlagos infláció 18,2 százalékig szelídülhet a nyugdíjasok esetében. Tehát
a következő hetekben egy 3,2 százalékpontos kiegészítésről is érkezhet kormányzati bejelentés.
Amennyiben kicsit visszafogottabb mértékű csökkenést feltételezünk, akkor az éves átlagos áremelkedési ütem 18,6 százalék lenne, ami 3,6 százalékos korrekciót indokolna.
Minden, ennél pesszimistább forgatókönyv értelemszerűen növelné a szükséges korrekció mértékét.
Komoly kihívás
Összefoglalva tehát, az aktuális számok ismeretében 8 százalék körüli kiegészítésről kellene határoznia a kormánynak, miközben a tényadat majd év végén ennek a töredékét, 3-4 százalék környéki értéket indokolhat. Amennyiben a kormányzati döntés az utóbbi szinthez áll majd közelebb, a legnagyobb kérdés az lesz, mindezt - az adat által indokoltnál kisebb kiegészítést - hogyan fogja kommunikálni a kabinet. Miért egészíti ki a nyugdíjakat csak 18 százalékos inflációig a látott 23 százalék helyett, amire a törvényben foglaltaknak megfelelően szükség lenne?
Annyit megtehet a kormány, talán kihúzva a helyzet méregfogát, hogy elhúzza a döntést októberig. Az akkori adat ugyanis egy jelentősebb fékezésről árulkodhat, köszönhetően annak, hogy ekkor - vagyis a szeptemberi adatban - a rezsicsökkentés csökkentése miatt még a bázisban szereplő hatás kiesik a képletből. Ez pedig értelemszerűen az éves kumulált adatot is még lejjebb fogja vinni, ami által kisebb lehet a differencia a KSH által közölt érték és az éves átlagos inflációra vonatkozó kormányzati várakozás között. Persze, nem szeretnénk ötleteket adni a kormánynak, viszont bárhogy is döntenek, egy tény nem változik: a nyugdíjasok az idei év vesztesei anyagi szempontból.
(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.)
