Azért, hogy az OECD-jelentés legkirívóbb megállapításai még inkább hassanak, dióhéjban összefoglaljuk, miért esik több szó manapság a pedagógusokról. A KSH szerint például rekordszinten áll a tanárhiány, hiszen 6600 betöltetlen álláshely volt az oktatási szférában Magyarországon az idei második negyedévben, ami az előző év azonos időszakához képest 38 százalékos növekedés.
Közben a pedagógusok folyamatosan jelzik, hogy az egyre növekvő leterheltség mellett az arcpirítóan kevés fizetésükből nem lehet megélni. Jelenleg a legfiatalabb tanítók és óvodapedagógusok bruttó alapbére mindössze 219 240 forint, ez pedig mindössze 240 forinttal több, mint a jelenlegi garantált bérminimum – írta a hvg.hu.
Azok sem kalkulálhatnak sokkal magasabb bruttó alapbérrel, akik már hat-nyolc éve tanítanak, az ő alapfizetésük főiskola vagy BA/BSc-diplomával ugyanis 237 510 forint, a 12-14 éve tanítóknak pedig 255 780 forint. Az egyetemen/mesterszakon szerzett diplomával dolgozó tanárok közül a legfiatalabbak bére is ilyen összeg körül mozog, a három-öt éves tapasztalattal rendelkezők bruttó alapfizetése pedig 243 600 forint. A szakszervezetek évek óta harcolnak azért, hogy ne az életpályamodell alapján, hanem újra a minimálbér alapján számítsák a béreket.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) számítása szerint tehát hatvan százalékkal kellene megtoldani a fizetéseket ahhoz, hogy elérjék az eredetileg rögzített szintet. Pár napja Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter ugyanakkor azt mondta, hogy nem életszerű az életpályamodellen változtatni, de ennek ellenére szükséges lépésnek tartja azt.
Az OECD-jelentés legfontosabb megállapításai
Ezek után a nemrégiben megjelent legfrissebb OECD-jelentésbőlszemezgetünk, amelyben döbbenetes megállapítások olvashatók a magyar oktatás helyzetéről.
1. Szinte minden, OECD-országban élő és bármilyen iskolai végzettségű 25-64 éves nő átlagosan 76-67 százalékkal kevesebbet keres férfitársainál. Az OECD-országok közül Magyarországon kapják a legalacsonyabb fizetést a felsőfokú végzettségű nők, köztük a pedagógusok is, a hozzájuk hasonló végzettségű férfiakhoz képest 68 százalékot.
2. A megkérdezett 36 OECD- és partnerország közül 30, köztük Magyarország is kijelentette, hogy további intézkedéseket hoztak azon gyermekek oktatásának támogatására, akik a járvány során akadályokkal szembesülhetnek a tanulásban. Ezek közül 22 ország, köztük Magyarország is kijelentette, hogy támogatott eszközökkel rendelkeznek a diákok számára, hogy segítsék az oktatáshoz való hozzáférést. (A Szülői Hang jelenleg is futó felmérésében szülők arról számolnak be, hogy képtelenek laptopot biztosítani gyermeküknek).
3. A világjárvány előtt az általános, és középfokú oktatásra fordított összes állami kiadás Magyarországon 2018-ban elérte a bruttó hazai termék (GDP) 2,6 százalékát, ami alacsonyabb volt, mint az OECD 3,2 százalékos átlaga.
4. Magyarországon a felsőfokú oktatási intézményekre fordított közkiadások egy nappali tagozatos hallgatóra vetítve 7 024 dollárt tettek ki 2018-ban, szemben az OECD átlagos 10 000 dollárjával.
5. 2018-ban Magyarország diákonként 7 153 dollárt költött az általános-, és középiskola, valamint a középiskola utáni nem felsőfokú oktatásra. Ez 3 301 dollárral alacsonyabb, mint az OECD 10 454 dolláros átlaga.
6. Az OECD-országok diákjaira fordított kiadások az állami oktatási intézményekben magasabbak, mint a magánintézmények. Ez azonban Magyarországon nincs így, ugyanis a felsőfokú állami intézményekre fordított teljes kiadás diákonként 8 112 dollár, míg a magánintézmények esetében 8 646 dollár.
7. Magyarország azon tíz OECD-ország közé tartozott, amelyek a GDP legalacsonyabb arányát költötték alap-, közép- és felsőoktatási tanulmányokra. Magyarország 2018 -ban a GDP 3,8 százalékát fordította oktatási intézményekre, ami 1 százalékponttal alacsonyabb az OECD átlagnál. Magyarország az oktatás minden szintjére alacsonyabb GDP-részesedést szentelt, mint az OECD átlag, mind alap-, mind felsőfokú szinten.
8. Az iskolai személyzet, különösen a tanárok és az iskolavezetők fizetése jelenti az oktatási rendszer legnagyobb kiadását. Az ő fizetésük is hatással van a tanári hivatás vonzerejére. A legtöbb OECD-országban a közoktatási intézményekben a tanárok (és iskolavezetők) törvényes fizetése az iskolai végzettségükkel és a tapasztalataikkal együtt nő. A fizetési skála tetején maximális fizetéssel a legmagasabb képesítéssel rendelkező tanárok állnak, akiknek fizetése 86–91 százalékkal volt magasabb, mint a pályafutásuk elején álló, legalacsonyabb képesítéssel rendelkezők bére (minimálbér). Bár Magyarországon a maximális (!) fizetések 130–155 százalékkal voltak 2020-ban magasabbak a minimális béreknél az egyes oktatási szinteken, a legtöbb tanár, tehát az átlag a minimális és a maximális fizetés között keresett (és ez igaz akkor is, ha a fent leírt 249 forinttal magasabb csak).
9. 2005 és 2020 között a 15 éves tapasztalattal és a legtöbb képesítéssel rendelkező tanárok fizetése átlagosan 2 százalékról 3 százalékra nőtt az általános és középiskolákban az OECD-országokban, annak ellenére, hogy a fizetések a 2008-as pénzügyi válságot követően csökkentek. Magyarországon a tanárok fizetése ezen a szinten 1-12 százalékkal csökkent.
10. Magyarország és az OECD-országok pedagógusainak éves fizetésének összevetésére a magyar számok mögé írtuk a többi OECD-ország átlagát. A magyar tanárok átlagos tényleges éves fizetése (figyelem, ez bónuszokkal és kiegészítésekkel együtt értendő!!!) 24 647 dollár (OECD: 40 707) az óvodában, 25 728 dollár (OECD: 45 687) az általános iskola alsó tagozatain, 25 728 dollár (OECD: 47 988) a felső tagozaton, és 27 979 dollár (OECID: 51 749) a középiskolákban. Ennél rosszabb helyzet csak Costa Ricán és Brazíliában van.
11. A tanárok átlagos tényleges fizetése szinte minden országban alacsonyabb, mint más felsőfokú végzettségű munkavállalóké. A tanárok átlagos tényleges fizetése az óvodákban és közoktatásban az OECD-országok átlagában a felsőfokú végzettségű munkavállalók keresetének 81–96 százaléka volt. Magyarországon ez az arány 58-66 százalék között mozgott.
12. Az OECD-országokban a nevelési órák átlagos éves száma az óvodákban 791-989 óra, Magyarországon 1 318 óra. Az OECD-országokban 723 óra az általános iskola alsó tagozatán, Magyarországon 648 óra. Az OECD-országokban az általános iskola felső tagozatán 685 óra, Magyarországon 648 óra.
13. 2019-ben a magyar általános iskolai tanárok 44 százaléka legalább 50 éves volt, ami magasabb, mint az OECD 33 százalékos átlaga.
