Eddig úgy tudtuk, néhány éven belül Magyarország felzárkózik Ausztriához a bérekben: 2026-ra elérjük az osztrák bérszínvonal 80 százalékát. Már abban az esetben, ha a kormány megfogadja a Magyar Nemzeti Bank tanácsait, versenyképességi javaslatait.
Matolcsy György jegybankelnöknek a napokban kijózanító üzenetet küldött a magyar kormányfő, Orbán Viktor. A legutóbbi Kormányinfón tettünk fel kérdést a miniszterelnöknek arról, hogy az idei évre szóló 8 százalékos minimálbér-emelési ütem elegendő lesz-e a nagy célok eléréséhez. Orbán erre nem adott választ, de hosszasan fejtegette, hogy miért fontos a magyar gazdaság számára, hogy ne a kormány szabja meg, mennyi legyen a minimálbér összege, hanem a munkaadók és a munkavállalók állapodjanak meg. Máskülönben a cégek beleroppannak egy erőltetett mértékű emelésbe.
"Kétfajta módon lehet bért emelni. Az egyik, hogy a kormány azt mondja, hogy legyen! És akkor lőn világosság. Mondd egy számot. És mivel mindannyian egyre magasabb béreket szeretnénk látni, ezért mondunk egy egyre magasabb számot. Ez az egyik lehetőség. Ez szerintem egy rossz gazdaságpolitika, mert ez nem kalkulál a gazdaság tényleges teherbíró képességével. Ezért ezt az utat mi nem járjuk" - közölte kérdésünkre.
A másik út, mint elmondta, az, hogy hagyni kell a munkaadókat és a munkavállalókat megállapodni. Ezért "eltiltotta" a pénzügyminisztert, hogy beavatkozzon a tárgyalásokba, meghatározva a minimálbér összegét.
A kormány kivárt egészen az utolsó pillanatig, hogy megszületik-e az egyezség. Azzal a béremeléssel nem megyünk sokra, amit, miután nem kigazdálkodható, utána be kell zárni a vállalkozásokat - mondta.
Újra feltettük a kérdést a miniszterelnöknek, hogy a 8 százalékos ütem elegendő-e a felzárkózási pályához. Orbán a válaszát azzal kezdte, hogy nem az a jó megközelítés, hogy kiválasztunk egy országot, hogy oda akarunk eljutni. Közbeszúrtuk, hogy nem mi választottuk ki (Ausztriát), hanem a jegybank és a kormány. A miniszterelnök - folytatva a gondolatmenetét - azt a véleményét osztotta meg, hogy egy ország kiválasztását a vállalkozók meg a szakszervezetek tehetik meg, de a kormány nem. A vállalkozók és a munkavállalók kitűzhetnek bércélokat, de a kormány ezt nem teheti meg, mert annak magas kockázata van.
Vagyis, ha jól értjük a miniszterelnök szavait, akkor a Magyar Nemzeti Bank célt téveszt, amikor egy konkrét gazdasághoz viszonyítva akarja meghatározni a bérelzárkózás menetét. A jegybanki javaslatok a kormány versenyképességi programjába épülnek be, ezáltal pedig a kormány is magáévá teszi a gondolatot, hogy 7 éven belül elérhetjük az osztrák bérszínvonal 80 százalékát, így tulajdonképpen Orbán a saját kormányának is üzent a lapunknak adott válasszal.
