Az építőipari termelés volumene 9,5 százalékkal emelkedett az idei év első két hónapjában, tehát folytatódott a tavaly november óta tartó hegymenet. Ugyanez érvényes a termelési értékre is, ám ebben bőven benne van a tavalyi nagyon magas infláció, a nagyobb kivitelezők ugyanis évközben bizonyosan korrigálták az áraikat, hiszen az alapanyagok és a munkaerő is folyamatosan drágult az év nagy részében. Előbbi a forint ütemes romlása, utóbbi a kötelezően megemelt minimálbér miatt.
Fotó: MTI
A februári adatok között feltűnt, hogy nagyon megugrott a közútfejlesztésekre kötött új szerződések volumene, ez adhatta az egyéb építmények építésére vonatkozó 150 százalékos növekmény gerincét. Ezeket a szerződéseket még azelőtt hozhatták tető alá, hogy a kabinet érzékelte a költségvetési hiány drámai megugrását. Márpedig éppen csütörtökön jelentették be, hogy újabb megszorítások lesznek, bár a kormány továbbra is kiigazításnak nevezi ezeket.
Fotó: KSH
Egyelőre nem részletezte a kormány, hogy mely területeket érinti a 675 milliárd forintos idei megszorítás, de vélhetően az összeg harmadát vagy felét további állami beruházások elhalasztásával „spórolja meg” a kabinet. Egyes infrastrukturális projektekről lehet szó (útépítés és felújítások), valamint állami épületek korszerűsítéseiről. Lázár János még tavaly kora tavasszal ismertette, hogy több mint 200 állami építési projekt szenved halasztást, egyeseket végleg töröltek.
Mindig érdemes figyelni a szerződésállomány alakulását, ebből tudnak ugyanis gazdálkodni a cégek, ez az, ami úgymond már a zsebben van. Nos, az idei második hónap végén 7,6, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 8,7, az egyéb építményekre vonatkozóké 6,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Tehát most rossz a helyzetük, az év második felétől talán jobb lehet, ahogy fentebb jeleztük, az új szerződések miatt.
Némi gyógyír az építőiparnak, hogy a kormány végre elszánta magát és elővette a lakásfelújítás témáját: 108 milliárd forintos keretet hozott létre, ebből számításai szerint mintegy 30 ezer ingatlan energiamegtakarítást szolgáló felújítása végezhető el. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) úgy számol, hogy ez – nyilván jövőre is átnyúlva – közel 200 milliárd forint nagyságrendű építési feladatot generál, elsősorban a mikro- és kisvállalkozások számára.
Több pénz van a háttérben
Növelheti a lakosság felújítási hajlandóságát, hogy kedvezőbbek lettek a hitelfeltételek. Az új építésű lakások folyamatosan emelkedő ára egyre több potenciális lakásvásárlót terel a használt lakások felé. Ezen otthonok mintegy ötöde, negyede olyan állapotú, hogy feltétlen felújításra szorul, vagyis itt tudnak üzlethez jutni az építőipar szereplői.
Ember várhatóan lesz mindehhez, mert minden felmérés szerint is csökkenőben van a szakemberhiány, noha még messze vagyunk az ideális helyzettől. A Mapei Kft. februári kutatásában megállapította, hogy az ajánlatkérés és a munka megkezdése között átlagosan 52 nap telt el idén februárban, ami 10 százalékos csökkenés a 2023-ban mért 58 napos várakozási időhöz képest. A vállalási díjak viszont tovább emelkedtek, különösen Budapesten és környékén. Ma az átlagos négyzetméterár 10 215 forint, ami 18 százalékkal magasabb az előző évinél. Az árnövekedés hátterében részben az inflációs hatás áll, valamint az, hogy az apadó kereslet hatására egyes szakemberek áremeléssel próbálták ellensúlyozni a bevételük csökkenését.
A felújítási programmal kapcsolatban a napokban megszólalt a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) is. Ez a szervezet azt emelte ki, hogy számos javaslatuk beépült a tervezetbe, például a komplex korszerűsítésre törekvés, a támogatások aránya, illetve az, hogy legyen elvárt energiafogyasztás-csökkenés a beruházást követően.
Fotó: Újház Zrt.
A keresleti környezet indexe 2024 januárjában növekedett, elsősorban a lakáscélú lakossági hitelösszegek jelentős emelkedése miatt. A kínálati környezetre vonatkozó érték 2022-es mélyrepülése után 2023. februártól folyamatos emelkedésnek indult, és a termelői árak csökkenésének köszönhetően a IV. negyedévben 70 pont fölé került; 2024. januárban továbbra is magas szinten, 80 pont felett állt – állapította meg a vállalat.
A friss KSH-adatról más elemzők is elmondták a véleményüket. Most ezekből idézünk.
Molnár Dániel, Makronóm Intézet:
"A további kilábalással kapcsolatban kulcskérdés lesz a kereslet mellett az árak alakulása is. Az építőiparban a negyedik negyedévben az alacsony kereslet ellenére is éves alapon 9,2, míg negyedéves alapon 1,0 százalékkal nőttek a termelői árak. Itt az energiaárak normalizálódása fokozatosan javíthatja a helyzetet. Ugyanakkor az ágazatban ezzel együtt is szükség van a hatékonyság javítására annak érdekében, hogy a várhatóan emelkedő kereslet ne az árak növekedésében csapódjon le."
Regős Gábor, Gránit Alapkezelő:
"A szerződésállomány fokozatos normalizálódásában szerepet játszik az uniós források egy részének feloldása és a mérséklődő kamatkörnyezet, de remélhetőleg előbb-utóbb ide sorolhatjuk a jelentősen javuló gazdasági teljesítményt és így javuló megrendelői hangulatot is. Kérdéses az állami és önkormányzati források alakulása – ezt mutatja a héten bejelentett 675 milliárd forintos beruházáselhalasztás is."
