Gulyás Gergely miniszter pár napja, a Kormányinfón még 50 ezer forintos év végi nyugdíjprémiumot tartott elérhetőnek, de főnöke, Orbán Viktor kormányfő a tegnap reggeli rádióinterjújában már 50-56 ezer forintos sávba helyezte a gazdasági növekedéshez kötött bónusz várható összegét, sőt, hozzátette, "az összeg akár ennél jóval magasabb is lehet".
Ezek az információk - azon túl, hogy idősebb honfitársaink számára egyre kecsegtetőbb kilátásokat tartalmaznak - segítségül szolgálnak ahhoz is, hogy nagyjából belőjük, valójában mekkora gazdasági növekedéssel számol idén a kormány.
A nyugdíjprémium kiszámításához ugyanis kell egy szám, ami a várható GDP-re vonatkozik.
Ha például 56 ezer forint lenne a prémium összege, ahogy azt a miniszterelnök a sáv felső értékeként megjelölte, akkor a prémium kiszámításának képlete alapján a GDP-re 6,3 százalékos adat jön ki. Vagyis ekkora idei növekedés mellett jön ki az 56 ezres összeg.
Ennek elérésére minden esély megvan. Gulyás közlése szerint a Pénzügyminisztériumban jelenleg 6,4 százalékos GDP-vel számolnak, amit tavasszal - a járvány harmadik hullámának tombolásakor - még 4,3 százalékra becsültek. Azóta azonban kijött egy pazar második negyedéves, csaknem 18 százalékos növekedési adat, márpedig Varga Mihály pénzügyminiszter a szám publikálása előtt azt nyilatkozta, hogy egy 14 százalékot meghaladó GDP esetén 6,5 százalék lehet a növekedés éves üteme.
A 17,9 százalékos tényleges adat tehát bizakodásra ad okot. Szakértők az elmúlt napokban 7-8 százalékra emelték idei GDP-várakozásaikat, s vélhetően a kormány is ebbe a tartományba várja az adatot, csak a kötelező kincstári pesszimizmus miatt nem kommunikálják még ezt. De azért Orbán Viktor kiszólása a nyugdíjprémium "jóval magasabb" összegére arra utal, hogy a belső számításaiknak része a magasabb GDP.
Mint laptársunk, a Privátbankár.hu cikkében levezettük, a 6 százalékos GDP melletti nyugdíjprémium több mint 100 milliárd forint kiadást igényelne a költségvetésből, ami a duplája annak, amennyit év elején céltartalékként erre beterveztek. Ha ennél is magasabb, 7,5 százalékos lenne a növekedés üteme (a nyugdíjprémium matekja alapján eddig a szintig hat növelő tényezőként a GDP az év végi bónusz összegére), akkor pedig már 150-160 milliárdos forrásigénye lenne a kifizetésnek - miközben a költségvetésbe erre a célra 54 milliárd forintot terveztek be.
A 7,5 százalékos GDP pedig azt jelentené, hogy az átlagos nyugdíj mellett 80 ezer forint plusz érkezik az év vége felé prémiumként. Ezt az összeget kapná minden, legalább havi 80 ezer forint rendes nyugdíjban részesülő idős ember. Ezen felül fog még érkezni a tervezettnél magasabb infláció miatt esedékes kompenzáció ősszel, valamint a nyugdíjasok már megkapták a 13. havi nyugdíj idén esedékes részletét, illetve júniusban sor került már egy 0,6 százalékos kompenzációra is. Mindez összességében az átlagnyugdíj szintjén, a rendes nyugdíjon felül nagyjából 150 ezer forint plusz pénzt jelent idén.
Ne legyenek kétségeink, ha indokolt, a kormány meg fogja találni a nagyobb nyugdíjprémium forrását a büdzsében: vagy a tartalékokat csapolja meg, vagy a növekedési többletből származó plusz adóbevételek teremtik majd meg a fedezetét a kiadásnak. A törvényi kötelezettségen túl a közelgő parlamenti választás is arra erősít rá, hogy a lehető legmagasabb nyugdíjprémium kifizetésében érdekelt a kormány.
