<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Meddig tart még a háború, és mi vár Magyarországra? Jól helyezkedik a kormány? Meddig bírja anyagilag Oroszország? Hogyan és miből lehet majd újjáépíteni Ukrajnát?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Káncz Csabával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. december 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egy globális felmérésből az derül ki, hogy világszerte zuhan az emberek bizalma a demokráciákban. Ugyan a magyar "illiberális" demokrácia nem szerepel a vizsgált országok között, az Orbán Viktor kijelölte irány növelheti a kormány népszerűségét, hiszen az autokratikus vezetésű országokban viszont még javult is a kormányok megítélése a pandémia második évében.

Az Edelman kommunikációs ügynökség két évtizede minden évben globális felmérést készít a különböző intézményekbe helyezett bizalomról. A cég tavaly novemberben világszerte 28 országban, összesen több mint 36 ezer embert kérdezett ki ezzel kapcsolatban, az eredményeket összefoglaló Edelman Bizalmi Barométert pedig most tették közzé.

„Amit látunk, az vajójában a demokráciákba vetett bizalom összeomlása – összegezte az eredményeket Richard Edelman a Reuters-nek, majd hozzátette: Minden arra vezethető vissza, hogy megvan-e a gazdasági biztonságérzetünk.”

Ha megnézzük a kormányokba vetett bizalom legfrissebb adatait, elszomorító kép rajzolódik ki a nyugati típusú demokráciákkal kapcsolatban. A lista élén ugyan az olyan egyértelműen autokratikus berendezkedésű országok, mint Kína, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Malajzia vagy Szingapúr mellett szerepel India, Indonézia vagy éppen Kenya is, de ezeket sem lehetne éppen klasszikus demokráciáknak nevezni.

A tavalyi és az idei lista, kiemelve a legnagyobb nyertesek és vesztesek (Illusztráció: Edelman)
A tavalyi és az idei lista, kiemelve a legnagyobb nyertesek és vesztesek (Illusztráció: Edelman)

Az egyetlen igazi kivételt a lista végén kullogó Oroszország jelenti. (Sajnos Magyarország nem szerepel a felmérésben, így nem tudhatjuk, az Orbán Viktor által sokszor pozitív példaként emlegetett két, a lista vezető és utolsó helyén álló ország, Oroszország és Kína közül melyikéhez állhatnak közelebb a magyar adatok.)

Nyugaton a helyzet romlik

Az első ilyen a sorban a 27-ből a 11. helyen álló Hollandia, de a kormányzatba vetett bizalom itt is csupán a semleges kategóriába eső 57-et érte el a 100 pontos skálán, szemben a listavezető 83 pontjával. (Az Edelman elemzői a 60 pontnál magasabb értékeket a „bizalom”, az 50 és 59 pont közti értékeket a „semleges”, az 50 alatti indexet a „bizalmatlanság” kategóriába sorolják.) De a holland kormány sem lehet büszke a teljesítményére, hiszen tavaly még a 8. helyen állt az ország, és a 6 pontos visszaesés azt is jelenti, hogy immár csupán semlegesnek nevezhető a lakosságnak a kormányzatról kialakított álláspontja.

Abszolútértékben tűrhetően teljesített még Kanada, Ausztrália, Olaszország, Írország vagy az a Franciaország is, amely két pontos emelkedésével éppen becsúszott még a semleges kategóriába, de a tavalyi adatokhoz képest például az ausztrál kormányba vetett bizalom a maga 6 pontos zuhanásával a második legtöbbet romlott mutató a listán.

A legnagyobb vesztes az a Németország, ahol a kormányzatba vetett bizalom indexe hét pontot esve bőven kikerült a semleges kategóriából is, a német polgárok immár inkább bizalmatlanok saját vezetésükkel szemben. Nem lehet magára büszke az európai államok közül Spanyolország és az Egyesült Királyság sem.

Az eleve alacsony értékről még 5 pontot tudott rontani az az Egyesült Államok is, amely magára szeret a demokratikus értékek őrzőjeként és terjesztőjeként tekinteni. Saját polgárai körében mindenesetre még csak semleges értékelést sem tudott elérni az amerikai kormányzat, pedig talán arra lehetett számítani, hogy Trump elnöksége után Biden a belpolitikai árkok betemetését és az ország nemzetközi renoméjának helyreállítását célzó politikája némi javulást hozhat e téren. Ennek pont az ellenkezője történt, az értékelés újabb 5 pontot esve csak a 24. helyre volt elég (2017 óta pedig már összesen 10 pontot vesztett bizalmi indexéből az amerikai kormányzat.)

Összhangban a tettek és a szavak

Ahogy az az adatokból is látszik, a demokráciák lesújtó eredményét azzal sem lehet magyarázni, hogy a bizalom mindenütt esett volna. Kína ugyanis 11 pontos, míg az Egyesült Arab Emírségek 9 pontos emelkedéssel ugrott a lista élére, miközben a demokráciák közül csupán Franciaország és Olaszo

Listavezetők egymás között: Mohammed bin Szalman szaúdi koronaherceg és Hszi Csin-ping kínai elnök (Fotó: LIU Weibing/XINHUA)
Listavezetők egymás között: Mohammed bin Szalman szaúdi koronaherceg és Hszi Csin-ping kínai elnök (Fotó: LIU Weibing/XINHUA)
rszág tudott valamelyest javítani eredményén.

 

Edelman szerint a változásokban nagy szerepet játszott a Covid-járvány kezelése is, Kína esetében biztosan ez lehetett a kiugró javulás fő oka. „Koherens a kommunikáció azzal, amit tesznek. Sokkal jobban átvészelték eddig a járványt, mint mondjuk az Egyesült Államok.”

Mindez azt is jelenti, hogy azok a dollár- vagy éppen eurómilliárdok, amelyeket a világ nyugati felén beleöntöttek a gazdaságok felpörgetésébe, a munkahelyek megőrzésébe, nem érték el a céljukat. Arra a kérdésre, hogy „Családom és én jobb helyzetben leszünk-e öt év múlva?”, egyetlen európai országban sem válaszolt igennel a megkérdezettek többsége. A legjobb eredményt még Írország érte el 42 százalékkal, de Franciaországban (18%) vagy éppen Németországban (22%) még a válaszadók negyede sem tekintett ilyen szempontból bizalommal a jövőbe.

Azok aránya, akik szerint öt éven belül jobban fognak élni, mint most - a demokráciák a lista végén(Illusztráció: Edelman)
Azok aránya, akik szerint öt éven belül jobban fognak élni, mint most - a demokráciák a lista végén(Illusztráció: Edelman)

A média is a lista végén

A felmérés általánosságban is inkább azt mutatja, minden intézmény irányt csökken a bizalom a világban. A média általános megítélése is igen negatív, a politikusok után az újságírókba vetett bizalom érte el a legalacsonyabb értéket (46 százalékon áll), miközben a válaszadók minden korábbinál magasabb arányban tart attól, hogy a hamis híreket és információkat fegyverként vethetnek be (az ezt firtató kérdésre 76 százalék válaszolt igennel).

A legjobban egyébként a piaci vállalkozások és a civil szervezetek szerepeltek, ezeket a válaszadók mind a kormányoknál, mind a médiánál hozzáértőbbnek és etikusabbnak is látták.

Arra Edelman sem tudja a megoldást, miként lehetne javítani a kormányzatok és a média megítélésén a nyugati világban. Abban viszont biztos, hogy a hagyományosan a társadalomnak irányt szabó intézményekbe vetett bizalom zuhanása nagyon aggasztó tendencia, és „a legnagyobb veszélyt az hordozza magában, ha nem teszünk semmit”.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.