Donald Trump vámháborús lázálma komoly aggodalmat váltott ki a tőzsdéken, az intézkedések okán kialakult recessziós félelmek nem csak a részvényárakra hatottak, de az árupiacokon is zuhanást láthattunk. A nyersolaj nagyjából 25 százalékot veszített az év elején látott csúcsához képest, míg a földgáz még ennél is nagyobb esést szenvedett el.
Az energiahordozók árának csökkenése a magyar gazdaság számára egyértelműen kedvező (az alábbiakban részletezzük is, hogy miért), ám Donald Trump lépéseinek szaldója még így is erősen negatívnak tűnik. Az Európai Unióra kirótt, majd felfüggesztett vámok hatása mindenképpen hátrányosan érinti a magyar gazdaságot. Ennél is súlyosabb következményekkel járhat az autóiparra kivetett sarc, az ipar továbbra is jelentős súlya miatt ez biztosan visszafogja majd a növekedést. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a jelentősen gyengülő dollár miatt a magyar termékek versenyképessége csökken az amerikai piacon, miközben a tengerentúli turisták számára drágább lesz az európai, így a magyar vakáció is. Bár a negatív hatások számszerűsítése Donald Trump hétről-hétre változó álláspontja miatt meglehetősen nehéz, az biztos, hogy a magyar GDP növekedését vissza fogja vetni. (A témában írt elemzésünket itt olvashatják el)
A másik oldalon viszont, ahogy azt fent jeleztük, az energiahordozók áresése pozitív hatásokkal jár három területen is. Általánosságban elmondható, hogy az energiahordozók áresése mérsékli az inflációt, hiszen az energiaárak közvetlenül is részei a fogyasztói árindexnek (pl. üzemanyag, rezsi). Emellett az energia költsége számos termék és szolgáltatás előállításában jelentős tényező, így az alacsonyabb energiaárak közvetetten is csökkenthetik az árakat (pl. szállítás, termelés költségei). Magyarországon, az év elején megugró inflációt mindenképpen hűteni fogja a mostani folyamat.
Ha megnézzük az MNB Inflációs jelentését, akkor abból kiderül, hogy érdemi dezinflációt hozhat az olaj áresése. A jegybank ugyanis a márciusban publikált elemzésében ezt írt: „A járműüzemanyag és piaci energia termékkör ára idén éves átlagban 1,1 százalékkal, majd jövőre 1,9, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal emelkedhet. A dollárban kifejezett világpiaci olajárakra vonatkozó feltevésünk az idei évre enyhén emelkedett.” A Brent esetén az MNB 71,9 dollárra emelte a várakozását, miközben az olajár március elején ez alá a szint alá került, és egy kisebb korrekciótól eltekintve az utóbbi hetekben inkább a 65 dollár felé húzott. Függetlenül attól, hogy az év második felében miként alakulnak a tőzsdei jegyzések, a következő időszakban az olcsó olaj inflációlassító tényezőként működik.
Az árak változása érdemben javítani fogja a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg egyenlegét is, mivel Magyarország jelentős energiaimportőr. Az energia vásárlásra kevesebb devizát kell elkölteni, ami javíthatja az ország külső pénzügyi egyensúlyát. A kérdés összetett, de ez a tényező is szerepet játszik abban, hogy az elmúlt időszak piaci turbulenciái nem sodorták el a forintot, és ha gyengült is a magyar fizetőeszköz, az összhangban volt a régiós devizák mozgásával.
Az energiaárak mozgása még a költségvetésre is pozitívan hathat, igaz a folyamatok itt is komplexek. Egyrészt bizonyos támogatások (pl. rezsivédelem) költsége csökkenni fog az olcsóbb a beszerzési ár miatt, így ezeken spórolni fog az állam. Az is előnyt jelenthet, hogy az alacsonyabb infláció miatt a reáljövedelmek nőhetnek, ami élénkítheti a fogyasztást, ez pedig növelheti az áfabevételeket. A negatívoldalon viszont ott van, hogy a költségvetésben jelentős szerepet játszanak az energiaadók és az energiaárakhoz kötött bevételek (pl. bányajáradék, MOL-tól származó különadók), ezek pedig várhatóan csökkenni fognak.
Mielőtt hátradőlhetne a kormány...
Noha a magyar kormány Messiásként várta Donald Trumpot, az amerikai elnök politikája azonban állandó újratervezésre kényszeríti Orbán Viktor csapatát. Az elnök ugyanis – a delegált emberein keresztül – kifejezte azon kívánalmát, hogy Magyarország fordítson hátat ezen a téren Oroszországnak és amerikai vállalatokkal kössön üzletet.
A David Pressman nagykövetet váltó új amerikai ügyvivő, Robert Palladino bemutatkozásakor április közepén arról beszélt arról beszélt, hogy Magyarországnak LNG-gázt kellene vásárolnia, ami egyértelműen azt jelenti, az orosz vásárlások helyett várják el ezt. Ha mindez nem lenne elég, akkor az atomenergia terén is adtak utasítást az amerikaiak, hiszen áprilisban Palladino azt mondta, hogy Magyarországnak kis moduláris reaktorokat (SMR) kellene amerikai cégekkel építtetni, illetve a paki erőműhöz fűtőanyagot is az USA-ból kellene importálnunk. Az ügyvezető megnevezte a Westinghouse nevű céget is, mint lehetséges partnert.
Hogy a diplomata nem a levegőbe beszélt, azt jelezte, hogy néhány napja Justin P. Friedman, az amerikai külügy nukleáris energetikai versenyképességgel foglalkozó szenior tanácsadója is hasonló elvárásokat fogalmazott meg egy háttérbeszélgetésen. Sőt, Magyar Levente, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, csütörtökön és pénteken az Egyesült Államokban tárgyalt, ahol több partnere is hasonló elvárásokat fogalmazott meg.
Fotó: Király Márton / MTI / KKM
Magyar Levente – az MTI beszámolója szerint – a tárgyalás egyik konkrét elemeként említette azoknak az amerikai szankcióknak a kérdését, amelyek közvetve érintik a paksi erőmű-beruházást, a létesítmény építését, a magyar politikus csak ígéretet kapott ezek felülvizsgálatára. Jelen pillanatban azonban az feltételezhető, hogy amíg Ukrajnában nem lesz legalább (mindkét fél által elfogadott és betartott) fegyverszünet, addig az Egyesült Államok nem siet semmiféle szankció enyhítésén.
Így a magyar kormány számára mindenképpen kihívást jelent majd az amerikai és orosz kapcsolatok párhuzamos ápolása. A 2021 őszén kötött hosszútávú gázvásárlási szerződés keretében ugyanis hazánk 4,5 milliárd köbméter orosz gáz vételére szerződött. Ez és az itthon bányászott közel 2 milliárd köbméter földgáz a 8 milliárd köbméteres magyar fogyasztás érdemi részét lefedi. Miután van egy élő kontraktusa is Magyarországnak, ami 1 milliárd köbméter LNG vásárlásáról szól, továbbá kisebb (pl. török és azeri) megállapodások, így az amerikai kívánalom gyakorlatilag az orosz vásárlás rovására tudna realizálódni. Ugyanakkor ilyen szándékot eddig az unió nyomása ellenére sem mutatott az Orbán kormány.
Az is nagy kérdés, hogy miként reagál majd a magyar kormány atomenergetikai ügyekben. Itt is felmerül, hogy hajlandó-e a kormány engedni és a Roszatomhoz a szakértők által is érthetetlennek tartott görcsös ragaszkodásán változtatni.
Az ugyanis egyértelmű, hogy Donald Trump jóindulatának megtartásához a magyar kormánynak valamit le kell tenni az asztalra, az energetikai kérdésekben pedig ez a Moszkvához fűződő kötelék lazulásán keresztül tud csak megvalósulni.
