A mai csúcstalálkozó Biden amerikai és Putyin orosz elnök között várhatóan 4-5 órán keresztül zajlik, zárt ajtók mögött. Utána a két fél külön tart sajtótájékoztatót.
A két ország súlyos nézetkülönbségei kiterjednek olyan területekre, mint az euroatlanti biztonság, a poszt-szovjet térség, Ukrajna, Szíria, a kiberbiztonság, a szuverenitás, a belügyekbe való beavatkozás, a demokrácia és az emberi jogok kérdése.
Megerősödött Biden érkezik
A Fehér Ház ura politikailag megerősödve érkezik a genfi találkozóra, hiszen az elmúlt napokban mind a G7, mind a NATO, mind az EU vezetőivel sikerült megtalálni a közös hangot. A NATO-csúcs 45 oldalas záróközleménye Oroszországot „veszélynek” bélyegzi.
Ennek megfelelően a várakozások a csúcstalálkozó sikerességével kapcsolatban mindkét oldalon rendkívül visszafogottak. A tétek viszont rendkívül magasak, hiszen mindkét fél mintha alvajáróként közeledne a szakadékhoz. Nincs meg az egymás iránti tisztelet, egyik fél sem érzi szükségét a kompromisszumnak.
Mind az amerikai, mind az orosz belpolitika keménységet vár el az elnökétől. Ráadásul mind Washington, mind Moszkva meg van győződve arról, hogy a másik országa feltartóztathatatlanul hanyatlik és már csak rövid idő kérdése az összeomlásuk.
Mindazonáltal a csúcstalálkozó az első lépés lehet arra vonatkozóan, hogy párbeszéd alakuljon ki a nukleáris stratégiai stabilitás kérdésében, a kibertámadások vonatkozásában, a két katonaság közötti válságmenedzsment ügyében és a visszaállítandó nagykövetségi és konzuli képességek területén. Valóban, a stratégiai fegyverkorlátozás ügye kiemelt téma lesz: ki kell építeni egy új fegyverzetellenőrzési modellt, amely jobban tükrözi korunk katonapolitikai és katona-technológiai tájképét – itt legyen elég csak a hiperszonikus fegyverekre utalni.
Az orosz várakozások
A Novaja Gazeta megítélése szerint talán az egyetlen terület, ahol komolyabb előrehaladás várható, az a fegyverzetkorlátozás és tárgyalások megindítása a stratégiai stabilitás ügyében. Putyin mostanában rendszeresen dicsekszik az orosz stratégiai arzenál és hiperszonikus rakéták állítólagos kiemelkedő minőségéről és úgy gondolja, hogy ezen a téren az erő pozíciójából tárgyalhat a Fehér Házzal.
A Nyezaviszimaja Gazeta szerint Oroszországot aggasztja Kína nukleáris erőinek gyors modernizációja, de a Kreml nem óhajtja bevonni Pekinget a kétoldalú tárgyalásba.
Orosz külpolitikai szakértők általános megítélése szerint a rossz kétoldalú viszony ellenére számos területen közeledhetnek az álláspontok. Legyen az az észak-koreai atomprogram ellenzése, az afgán békefolyamat, az izraeli-palesztin konfliktus, illetve a kiberbiztonság.
Egy további terület, ahol közeledhetnek az álláspontok, az a klímaváltozás, amely kiemelt prioritás a Biden kormányzat számára. Orosz részről is egyre több vészjelzés érkezik az örök jég leolvadásának elképesztő negatív kihatásairól, nem véletlen, hogy Putyin áprilisban részt vett a Biden által összehívott virtuális klímacsúcson.
Ukrajna ügyében Putyin semmifajta kompromisszumra nem hajlandó, sőt az álláspontja az utóbbi időben tovább keményedett. Az elnök nem hajlandó elismerni Ukrajnát valódi, önálló országként – mintegy jelezve, hogy szerinte ezt a művi alakulatot a szovjet kommunisták hozták létre, miközben az ország területét mindig is olyanok lakták, akik magukat „oroszoknak” nevezték.
Amerikai várakozások
Biden várhatóan kemény figyelmeztetést intéz Putyinhoz: ha nem lép fel határozottan a hazájából kiinduló kibertámadások ügyében, akkor érkezni fog az amerikai válasz. Ennek várható formája lehet Oroszország levétele a SWIFT pénzügyi hálózatról, pótlólagos szankciók bevezetése, vagy orosz médiumok tiltólistára helyezése. Súlyosabb orosz támadás esetén új dimenziók nyílhatnak meg.
2019 júniusában a The New York Times közölte azt a belső értesülést, miszerint az amerikai szakszolgálatoknak a megelőző évben sikerült egy olyan vírust bejuttatni az orosz energiarendszerbe, amelyet egy esetleges kétoldalú konfliktus esetén aktiválna Washington. Trump a lap hírére hazaárulással vádolta a lap szerkesztőségét, amely válaszul azt állította, hogy a kormányzat illetékesei a közlés előtt látták a sajtóba kerülő anyagot. Szakértők szerint egyes körök jelezni akarták a Kremlnek, hogy egy konfliktus esetén Washington képes lekapcsolni az áramellátást Moszkvában, Szentpéterváron és a kulcsfontosságú katonai bázisokon.
Ősszel törvényhozási választások lesznek Oroszországban és a Kreml már magasabb fokozatba kapcsolt az ellenzéki szervezetek megfélemlítésében. A Nyugatnak viszont érdeke a politikai verseny fenntartása és csakúgy, mint a Hidegháború éveiben, Biden a politikai szabadságjogok romló helyzetét fel fogja hozni a tárgyaláson.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
