A nagy hitelminősítő intézmények a tavaszi felülvizsgálati menetben nem jelentettek be leminősítést, csupán az értékelő anyagukban exponálták a helyzet törékenységét és a rontó/javító tényezőket – írja Bod Péter Ákos, a Privátbankár.hu-n. A közgazdász szerint szinte biztosra vehető: a jövő tavasszal esedékes választások előtt nem teljesülnek azok a jogi-szabályozási feltételek, amelyek fel tudnának szabadítani jelentős uniós forrásokat. Látható az is, hogy az immár évek óta tartó recessziós szakaszt idén sem váltja fel dinamikus növekedés, ezért nem lenne ezért meglepő, ha ősszel leminősítenék Magyarországot.
Mielőtt ez megtörténne, Magyarország kilépett a nemzetközi kötvénypiacra, és másfél milliárd amerikai dollár értékben bocsátott ki ötéves kötvényeket 5,5 százalékos hozam mellett; ez a hasonló amerikai papírokhoz képest 145 bázisponttal drágább kibocsátást jelent. Az ugyanakkor piacra dobott egymilliárd dolláros tízéves kötvény hozama 6,2 százalék, ez 175 bázisponttal drágább, mint a piacon levő 10 éves amerikai kötvény, a 30 éves magyar állampapír pedig 195 bázisponttal lett drágább az amerikainál.
A jelentős kötvénykibocsátás révén az államadósság devizahányada átlépi a 30 százalékos szintet, ami magasabb, mint az Államadósság Kezelő Központ már egyszer megemelt határértéke. Az adatok azonban azt mutatják, hogy nagyon drága a magyar állam külső (és belső) finanszírozása.
Az IMF és a Valutaalap is aggályait fejezte ki a magyar gazdasággal kapcsolatban, és javaslatokkal állt elő a helyzet javítása érdekében - írja Bod Péter Ákos. A javaslatok között található egyebek mellett a különadók és a rezsicsökkentés eltörlése is.
