<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!



			
		
		


		
		

A jövőben a hulladékgazdálkodás már nem önkormányzati, hanem állami feladat lesz, aminek az állam egy általa kiválasztott koncessziós cégen keresztül tenne eleget. Erről nyújtott be törvényjavaslatot két miniszter.

A hulladékgazdálkodási rendszer jelenlegi formájában még nem tekinthető véglegesnek, kisebb változások várhatók a hatékonyabb működés érdekében - olvasható a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) által készített 2021-es Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben.

Nos, a kormány ezt másként látta, és kisebb változások helyett inkább megint teljesen átalakítja a hazai hulladékgazdálkodási rendszert. Erről tanúskodik a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter által kedd este a parlamentnek benyújtott salátatörvény. A 143 oldalas dokumentum legfőbb megállapításai:

  • Az állam a közszolgáltatási feladatellátás hatékonyságának növelése érdekében a jelenlegi szabályozási környezet módosításával át kívánja alakítani a hulladékgazdálkodás piacát
  • Az állam a hulladékgazdálkodási tevékenység meghatározott részét magánfelek bevonásával, koncessziós szerződés útján kívánja ellátni a továbbiakban
  • A módosítás megszünteti a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezéséért fennálló felelősségét.
  • A hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladat az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közé kerül
  • Az állam e változásokat 2023. július 1-jétől tervezi bevezetni

Mit jelent mindez?

A hulladékgazdálkodás eddig önkormányzati feladat volt. A legtöbb régióban megtörtént a közszolgáltatók koncentrációja, hiszen 25 régióban jelenleg 28 közszolgáltató működik. Laptársunk is írt arról, hogy miközben néhány önkormányzati szemétszállító cég már egészen normális nyereséggel dolgozik, még bőven akad veszteséges társaság is. A mostani törvényjavaslat viszont elvenné az önkormányzatoktól a hulladékgazdálkodást, és kiszorítana minden versenyt az iparágból. A kormány pedig koncessziós szerződéssel egyetlen gazdasági szereplőnek adhatja át a teljes, több tízmilliárd forintos üzletágat.

A törvénymódosítás a koncesszióba átadható állami feladatok közé sorolja például a lakossági vegyes és szelektív hulladékgyűjtést, a szállítást és a kereskedelmet is. A koncessziós pályázat nyertese a tevékenységéért ellentételezésre lesz jogosult:

  1. közszolgáltatási díjra
  2. hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért szedhető díjra
  3. a környezetvédelmi termékdíjból és a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjakból való részesedésre
  4. a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből való részesedésre, valamint megtérítésre

A törvény szerint ezek – a megtérítés kivételével – hatósági árasak lesznek, azokat az illetékes miniszter rendeletben határozza meg. 

A jelenlegi finanszírozási probléma lényege: a hulladékkezelési közszolgáltatás magyarországi rendszerében más viszi el a hulladékot és más állítja ki számlát a lakosságnak. Ezt a szisztémát az Orbán-kormány vezette be. A központi számlázást a 2016-ban megalakult NHKV kapta feladatul, ám nem ment zökkenőmentesen sem a behajtás, sem a konkrét munkát végző helyi, önkormányzati szemétszállító cégek kifizetése. A lakosság által fizetett szemétdíj pedig a rezsicsökkentés miatt 2013 óta nem emelkedik.

Ki lesz a szerencsés nyertes?

Ezt még nem lehet tudni, de például a Polgárdi központú Vertikál Zrt. az elmúlt években látványosan bűvült. A 2018-as 5,3 milliárd forintos árbevételét 7,5 milliárd forintra tornázta fel és 189 település tartozik hozzájuk alvállalkozókon keresztül Esztergomtól Paksig. De Balatonakarattya és például a Dunakanyarban fekvő Pilismarót is az ő ellátási térképükön található. Míg 2018-ban közel 100 millió forintos veszteséget könyveltek el, addig 2019-et már 100 millió forintos profittal zárták. Az biztos, hogy a nyilvános koncessziós pályázat nyertese alvállalkozókat is bevonhat majd a feladat teljesítésébe.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.