A múlt csütörtöki Kormányinfón lapunk feltette a kérdést Varga Mihály pénzügyminiszternek, mi az álláspontja, fenn kell-e tartani azt a gyakorlatót, hogy a vállalkozók kötelezően fizessenek évi 5000 forint hozzájárulást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) részére, vagy a tagság legyen inkább önkéntes.
„A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen dolgozunk azért, hogy Magyarországot versenyképesebb és hatékonyabb gazdaságú országgá tegyük, tehát minden ilyen felvetés előtt érdemes majd konzultálni a kereskedelmi és iparkamarával”
– válaszolta kérdésünkre a pénzügyminiszter. Megjegyezte, tárcájának nincs önálló álláspontja a kérdésben, a kormánynak viszont van.
A miniszteri válasz némiképp meglepő, hiszen lapunk is beszámolt arról, Stop5000 néven népszavazási kezdeményezés van aláírásgyűjtési fázisban a kötelező kamarai tagság kérdésében. Tehát annak említése, hogy erről az évi 5000 forintokat begyűjtő Parragh Lászlót megkérdezzék, egyrészt már okafogyott, másrészt logikátlan is.
Hiszen a kamara vezetése egész biztosan nem engedné el a tuti bevételeket,
még akkor sem, ha annak csak fele folyik be önkéntesen, a negyede unszolásra, a negyedik negyede pedig egyáltalán nem.
Ez alapján talán nem túlzás azt mondani, a kamarai tagok, azaz a több mint egymillió vállalkozó már véleményt mondott, vagy hogy a propagandaminisztérium is értse, megvolt a Kamarai Konzultáció: a vállalkozók többsége csak muszájból vagy még úgy sem fizet, mert nem látja értelmét. Matolcsy György jegybankelnök pedig ennek okát is megnevezte a legutóbb a parlamentben. Mint fogalmazott, a felmérések szerint az MKIK tagjainak 80-90 százaléka nem veszi igénybe a kamarai szolgáltatásokat.
Márpedig ha valamiért fizetni kell, de nem kapunk érte semmit, azt sarcnak hívják. Ha pedig azért fizetjük, hogy akkor kapjunk cserébe valamit, ha beüt a krach, akkor biztosításnak. Itt azonban nem erről van szó. A sarc neve hozzájárulás, a folyamatos fizetésért pedig folyamatos szolgáltatásnyújtást várna el a befizető. Parragh Lászlóék szerint ők sokat segítenek a vállalkozásoknak, de a fenti fizetési hajlandósági számok azt mutatják, ebből a segítségből a cégek, egyéni vállalkozók semmit nem tapasztalnak, nem is értesülnek róla, a kamara vezetése hiába tömi pénzzel a kormány kedvenc kék óriásplakátosának kommunikációs cégét.
A kamarai hozzájárulás eltörlését célzó népszavazás kezdeményezőjével, Lukács László Györggyel készült interjúnkban szóba került az is, az aláírásgyűjtést mezőgazdasági vállalkozók is segítik. Lukács azt mondta, ők is támogatják ezt a népszavazási indítványt, de hozzáfűzik, „beszéljünk majd a kötelező agrárkamarai tagságról és az azzal járó kötelezettségekről is”. Ennek apropóján érdeklődtünk a csütörtöki Kormányinfón ugyancsak jelen levő Nagy István agrárminiszternél, neki mi az álláspontja a kötelező agrárkamarai tagságról.
„A gazdák kamarai tagsága olyan előnyöket hordoz és hordozott magában, amelyek számottevőleg megnyilvánulnak minden gazda életében. Olyan erőt tudtak összpontosítani a kamarán keresztül a kormány felé különböző döntések előkésztésében, amely csak erősítette a kormány és a gazdák közti szövetséget, tehát a gazdák nyertesei a kamarai tagságnak, és ezért azt remélem, hogy a többség továbbra is a kötelező fenntartást támogatja” – válaszolta kérdésünkre a mezőgazdasági tárca vezetője.
A Kormányinfó furcsasága volt, hogy a kétórás (majd két- és negyedórásra kibővített) időkeretből mindössze az utolsó 25 percben lehetett közvetlenül Gulyás Gergely kancelláriaminisztert kérdezni. Szerettük volna megtudni, hogy mi a kormány közös álláspontja a kamarai tagságról, egyetértenek-e a voksát az önkéntes kamara mellett letevő Matolcsy Györggyel, de ebben a rövid időintervallumban már nem tudtunk kérdezni. Így tehát ez egy következő Kormányinfó kérdése lesz.
A népszavazási kezdeményezést támogató kérdőíveket április 20-áig lehet aláírni. Mivel ekkor kezdődik az európai parlamenti választási kampány, a futó népszavazási kezdeményezéseket fel kell függeszteni, és azok csak június 9-e után indulnak újra. A kérdés támogatására tehát június közepétől még valamivel több mint egy hónapon keresztül lesz lehetőség.
A Kormányinfón a témában feltett kérdéseinket itt tekinthetik meg: