Május végén nyújtja be a főváros a szolidaritási hozzájárulás rá kiszabott idei összegének csökkentéséért a keresetét a Fővárosi Törvényszékhez – közölte Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes csütörtökön, budapesti háttérbeszélgetésen. Kiss Ambrus elmondta, a fővárosi önkormányzat a közigazgatási per megindítása iránti keresetlevélben kéri a bíróságtól az inkasszálás megtiltását. A május végi beadási időpontnak az az apropója, hogy akkor fordul át a főváros nettó finanszírozói pozícióba – tette hozzá.
A főpolgármester-helyettes kiemelte, a szolidaritási hozzájárulás olyan elvonást jelent a fővárosnak, ami a közfeladatok ellátását lehetetlenné teszi.
Karácsony Gergely főpolgármester április 19-én, a főváros „túlélőprogramját” ismertető rendkívüli sajtótájékoztatóján közölte: vitatják a szolidaritási hozzájárulás törvényességét, ami az idén 58 milliárd forint terhet jelent, ezért a közigazgatási bíróságon pert indítanak az összeg csökkentése érdekében.
Jogi álláspontjuk szerint az adónemnek azt a részét, amit törvényesnek gondolnak, befizetik, tehát az 58 milliárd forintból 33 milliárdot – mondta el akkor Karácsony Gergely jelezve azt is, azért nem tartják törvényesnek a szolidaritási hozzájárulást, mert az alaptörvény szerint is az önkormányzatok saját bevételei nem elvonhatók.
Kiss Ambrus csütörtökön, az első „Budapesti Lakógyűlés” költségeiről szólva elmondta: a levél kinyomtatása, borítékolása, kézbesítése és a call center működtetésének költsége 100 millió 500 ezer forint. Egy kézbesített levél 72 forintba kerül, és azért tudják ezt ekkora összeggel megoldani, mert nem a posta, hanem saját dolgozóik viszik ki – közölte Kiss Ambrus hozzátéve, a lakógyűléssel kapcsolatos kommunikációs költségek nagyjából 25 millió forintra rúgnak.
Az energiamegtakarításról szólva a főpolgármester-helyettes szólt arról is, az év első négy hónapjában a tavaly szeptemberi árakhoz képest 37 milliárd forintos megtakarítást értek el. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy 37 milliárd „most itt áll a kasszában”. Ez azt jelenti a valóságban, ha ennyivel többet kellett volna kifizetni, akkor jelenleg nem 105,8 milliárd lenne a működési kiadás, hanem 37 milliárddal több, és ennek „egyáltalán nem lett volna fedezete” – mondta.
(MTI)
