<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Az oroszok háborúfinanszírozási forrásainak elzárása céljából az orosz olajexport ma életbe lépett európai uniós embargója óriási kihívást jelent nemcsak az öreg kontinens, de az egész világ ellátása szempontjából – mondta Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője laptársunk, a Privátbankár számára adott interjúban.

Pletser Tamás a Privátbankár számára adott interjúban részletesen körüljárta, hogy várhatóan milyen hatással lesz az unió orosz nyersolajra kivetett, mától hatályos embargója a világ energiapiacára, lehetnek-e ellátási problémák, ha a vártnál nagyobb lesz az orosz kitermeléscsökkenés. Az energiaszakértő kiemelte, hogy a nyersolaj esetében mától, a finomított kőolajtermékek esetében 2023. február 5-től lép hatályba a tilalom. Megjegyzi, hogy átmeneti kivételt tettek az olyan uniós tagállamokba importált, csővezetéken érkező nyersolajokkal, amelyek földrajzi helyzete sajátos függőséget okoz az orosz energiaellátástól – így hazánk számára is –, és ennek megszüntetéséhez nem rendelkeznek életképes alternatív lehetőségekkel. Mivel az EU-ba szállított orosz olaj nagy része tengeri úton érkezik, a korlátozások az Európába irányuló orosz olajimport 90 százalékát lefedik. Az embargóval az a szándék, hogy hatására jelentősen csökken Oroszország kereskedelmi nyeresége.

Pletser Tamás: Nem lennék meglepve, ha nálunk lenne hamarosan az adók és járulékok nélküli legmagasabb üzemanyagár Európában. Így végül sokkal rosszabbul járunk majd, mint árstop nélkül. Fotó: Facebook
Pletser Tamás: Nem lennék meglepve, ha nálunk lenne hamarosan az adók és járulékok nélküli legmagasabb üzemanyagár Európában. Így végül sokkal rosszabbul járunk majd, mint árstop nélkül. Fotó: Facebook

A benzinárstop kivezetésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben koránt sem annyira optimista, mint Holoda Attila, aki lapunknak amellett érvelt, hogy ezt a benzin- és dízelársapka-rendszert január 1-étől kivezeti a kormány. Pletser Tamás sokkal inkább tart attól, hogy mivel nehéz azt belátni, hogy a közel egy éve bevezetett rendszer megbukott, a kormány inkább tovább pofozgatja.

Abban messzemenőkig egyetért viszont Holoda Attilával, hogy amennyiben a kormány mindenképpen segíteni akar, azt célzott támogatásokkal tegye, ne a kiskereskedelmi árak szabályozásával, ne a piac szétverésével. Szerinte a piaci folyamatokat meg lehetne tartani, és bizonyos csoportokat közvetlenül támogatni.

Szerinte ugyanis előbb-utóbb vissza kell állítani a korábbi, tavaly november 15-e előtt egyébként teljesen jól működő kiskereskedelmi piacot, amelyben az elmúlt egy év mérhetetlen károkat okozott. Miután visszaáll a piaci verseny, a kevesebb megmaradt szereplő a kisebb verseny miatt viszont vaskosabban fog árazni. Így a fogyasztók 1–2 év alatt a 480 forint/liter adta árelőnyt szépen visszaadják a szolgáltatóknak. Hangsúlyozta:

„Nem lennék meglepve, ha nálunk lenne hamarosan az adók és járulékok nélküli legmagasabb üzemanyagár Európában. Így végül sokkal rosszabbul járunk majd, mint árstop nélkül.”

Szerinte a legjobb példa az árstop által eltorzított kínálat és az így fellépő hiány okozta problémákra, amit Zsiday Viktor szokott mondani: Argentínában 1200 termék árát fagyasztották be, ezzel pedig 200 százalékos inflációt okoztak.