2020. február 27. 13:55

És 2020-ban tovább nyílhat az olló, bár a koronavírus miatt visszafogottabb lehet a bérnövekedés, mint amiről tárgyaltak eddig a cégek.

Szerda reggel publikálta a tavaly decemberi kereseti adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, a jelentésből pedig azt is megtudhattuk, hogy az előző év utolsó hónapjában a nettó átlagkereset pont kétszer akkora volt, mint az átlagnyugdíj összege.

Mennyit ér ma  a nyugdíj? Mennyit ér ma a nyugdíj?

A statisztikai hivatal szerint a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset 270 200 forint volt decemberben, miközben az átlagnyugdíj összege valamivel meghaladta a 135 ezer forintot 2019 folyamán. Míg utóbbi egy konstans összeg, az év során, amit mindenkor az év eleji emelés határoz meg (illetve kis részben az év végi korrekció az inflációs folyamatok miatt, amikor erre szükség van, figyelmen kívül kell hagyni viszont a prémiumot, mert az nem épül be a járandóságokba), addig a bérek az év során is változnak. 

Erre vezethető vissza, hogy a KSH jelentése szerint miközben decemberben 270 ezer forint felett volt a nettó átlagkereset, az év egészét tekintve 244 600 ezer forint adódik. Az eltérést a januárihoz képest év közben végrehajtott béremelések jelentik, illetve év vége felé az ilyenkor szokásos egyéb kifizetések is  emelhettek a nettón. Így jutottunk el oda, hogy tavaly év végén a nettó átlagkeresettel rendelkezők kétszer akkora összegre voltak jogosultak, mint a nyugdíjasok.

Szintén a KSH statisztikáiból tudtuk meg azt is, hogy tavaly a bérek reálértelemben 7,7 százalékkal nőttek, miközben a nyugdíjasoknál évközi korrekcióra volt szükség annak érdekében is, hogy az infláció miatt nem szenvedjenek értékvesztést.

A kormány 2,7 százalékkal emelte 2019 január elején a nyugdíjakat, de elég korán kiderült, hogy alulbecsülték az árak alakulását, és 3,4 százalékos áremelkedést figyelembe véve kell újraszámolni a nyugdíjakat. A különbözetet aztán novemberben kapták meg az idősek, a 0,7 százalék pedig idén januártól épült be azok járandóságába, akik jogosultak voltak kompenzációra (és erre rakódott rá a 2,8 százalékos nyugdíjemelés).

Szakértők idén is 8-10 sztázalékos béremelkedést várnak, illetve van, aki szerint 10 százalék feletti is lehet a növekedés. Ezt a munkaerőpiaci folyamatokkal magyarázzák: még mindig inkább a munkaerő-kereslet szűkössége határozza meg a piacot, közben a minimálbér 8 százalékos emelése is a többi bérszint kiigazítására kényszeríti a vállalatokat.

Ugyanakkor egyre több a baljós árny (ahogy Orbán Viktor fogalmazott év eleji tájékoztatóján, és amit megerősített lapunknak adott interjújában Varga Mihály pénzügyminiszter) a gazdaság felett, amit tetéz a koronavírus, így jelen állás szerint bizonytalanná válhat, hogy a kikövetelt béremeléseket tényleg meg tudják-e adni a cégek.

De még egy 8 százalékos átlagos bérnövekedés mellett is tovább nyílna az olló a keresetek és a nyugdíjak között, amelyeket - mint említettük - januártól 2,8 százalékkal emeltek. Ez a vásárlóerőben keletkező egyre jelentősebb differencia mellett újra ráirányítja a figyelmet a kezdő nyugdíjak közti egyre markánsabb különbségekre. Akik mostanában mennek nyugdíjba, a fenti hatások miatt jóval magasabb induló nyugdíjra számíthatnak, mint akik a bérrobbanás előtt kezdeményezték nyugdíjuk megállapítását.

 

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.