Úgy tűnik, a kormány nem akar lemondani a tranzakciós illeték azon hányadáról sem, ami május végéig nem folyt be a költségvetésbe. Az egyes közteherviselés kötelezettséget előíró törvényhez benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány szerint ugyanis a kereskedelmi bankokat egy egyszeri, elmaradást pótló befizetésre köteleznék.
A javaslat szerint az egyszeri befizetések összege a január-április hónapokra fizetett tranzakciós illeték összegének 208 százalékát szeretnék "behajtani" a bankokon. Az összeget idén szeptember 20-ig kell megállapítani majd, ha elfogadja a parlament a javaslatot, és négy egyenlő részben kell majd befizetni év végéig - az első részletet már szeptember 20-ig át is kell utalni a költségvetésnek.
Az már szinte január eleje óta téma a sajtóban, hogy a kormány rettentően elszámolhatta a tranzakciós illetékből várt bevételt, bár a nemzetgazdasági tárca nagyon sokáig nem aggódott. Végül áprilisban, a konvergencia program ismertetésekor jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hogy a várt 301 milliárd forint helyett számításaik szerint 80 milliárddal kevesebb fog befolyni a büdzsébe ebből az adónemből. Kérdés volt azonban, hogy a két fizetésre kötelezett, a kincstár és a kereskedelmi bankok milyen mértékben teljesítették a kötelezettségeiket.
Az első négy hónapra az államháztartási mérleg szerint 52,8 milliárd forintot fizettek be a kasszába a bankok az időarányosan várt 109,5 milliárd forint helyett. Az mfor.hu kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium elárulta, milyen arányban is tevődik össze ez az összeg a kincstári és piaci szereplőktől származó befizetésekből. Eszerint az 52,8 milliárd forintból 16,7 milliárd köthető a Magyar Államkincstárhoz, és 36,1 milliárd a kereskedelmi bankokhoz.
Ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben elfogadásra kerül a gazdasági miniszter javaslata, ez az egyszeri plusz teher a bankszektornak 75,1 milliárd forintot fog jelenteni. Ezzel szemben egyébként az NGM számunkra elküldött, részletes adatai alapján az eredeti éves előirányzathoz képest az időarányos elmaradás ennél jóval kisebb mértékű: 44,3 milliárd forint. Vagyis - talán a jövőre is gondolva - a kormány a szükségesnél majdnem kétszer többet hajtana be a bankokon ilyen egyszeri adó formájában.
Sokat kapnak most a bankok
A második Varga-csomag egyik eleme már eleve megpróbálta korrigálni a kieső tranzakciós illetékből származó bevételeket azzal, hogy az átutalásokat az eddigi 0,2 százalék helyett 0,3 százalékos mértékben terhelik, illetve a készpénzfelvételnél 0,3-ról 0,6 százalékra növelik az illeték mértékét a 6000 forintos plafon eltörlésével. Azt azonban egyelőre nem árulták el, hogy mekkora bevételt is várnak a módosításoktól. Az online fogadóórán Banai Péter Benő helyettes államtitkár kérdésünkre úgy fogalmazott, pontos hatásokról majd csak az Országgyűlés döntése után célszerű tájékoztatást adni, ám szavai arra utaltak, az illetékemelés után sem teljesülhet a várt (80 milliárdos kieséssel módosított) 221 milliárd forintos bevétel.
Ráadásul úgy tűnik, hogy a bankok akár számolhatnak is a 7 százalékos egyszeri adóval is, bár az eredeti verzióhoz képest már teljesen más, sokkal szűkeb feltételekkel. Korábban ugyanis a már átvállalt és törlesztett önkormányzati adósság után kellett volna fizetni ezt a sarcot, amiből közel 40 milliárdos bevétele származott volna. Egy módosító viszont eltörölné az adósságkonszolidációhoz kapcsolódó egyszeri adófizetési kötelezettséget. Megtartaná viszont olyan formában, hogy ezentúl a bankok és az önkormányzatok akkor kezdeményezhetik a hitel állam általi átvállalását, ha a bank befizeti a költségvetésbe a hitelösszeg 7 százalékát. Ebből fakadóan tehát jelenleg ismeretlen az is, hogy ebből mekkora bevételre számolnak az idei büdzsében.
Szintén új információ, hogy úgy tűnik, bizonyos esetekben mégis kellene 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni a tartós befektetési számlán keletkezett kamatjövedelem után.
Székely Sarolta
mfor.hu
