3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ekként reagált az osztrák tulajdonú hitelintézet vezető elemzője, Török Zoltán a Matolcsy György és Varga Mihály között az utóbbi napokban kiújult vitára.

Érvelése szerint ugyanis Magyarországnak az önálló monetáris politikára egyelőre láthatóan nagy az igénye, a Magyar Nemzeti Bank ugyanis több olyan programot (jelesül versenyképességi, növekedési hitel, kötvény stb.) futtat, amelyeket a hazai problémák kezelésére találtak ki. Márpedig e programok Török Zoltán szerint a következő két-három évben mindenképpen velünk maradnak.

Csak ha ezek kifutnak, akkor kerülhet szóba az euró bevezetése, de még akkor sem biztos. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy van-e egy országnak önálló fizetőeszköze, amely gyengítésével a magyar gazdaság versenyképessége növelhető.

Márpedig Török szerint a forint hosszabb távon leértékelődő pályán mozog, még ha rövidebb távon az euróval szemben átmenetileg akár stabilizálódik is. Azt követően, hogy az elmúlt negyedévben a hazai fizetőeszköz jelentősen leértékelődött, s az euróval szembeni árfolyama történelmi rekordra, 336 fölé gyengült, míg az amerikai dollárral is csaknem két évtizede nem látott mélypontra került, most jöhet a stabilizáció. A Raiffeisen várakozása szerint a 325-330 körüli szint lehet az átmeneti „egyensúlyi” árfolyamszint.

Miközben egyre sötétebb fellegek gyülekeznek a világgazdaság felett, a magyar gazdaság az év közepéig még jól állta a sarat, az első negyedévhez képest a második negyedév csak minimális lassulást hozott. Annak hatására azonban, hogy az uniós pénzek felhasználása mérséklődik, a választási időszak végével az állami beruházási boom lecseng és a külső környezet romlik, a magyar gazdaság növekedése fokozatosan lassulhat. Emiatt a Raiffeisen 2019 második felében az első félévi 5 százalék felettivel szemben már csak mintegy 4, 2020-ban viszont csupán 2,8 százalékos GDP-emelkedést prognosztizál.

Ezt a növekedést Török szerint alapvetően továbbra is a belső fogyasztás hajtja, amiből az következik, hogy az ingatlanárak emelkedése nem állhat meg. Ezzel együtt az infláció a bank elemzőinek megítélése szerint a 3 százalékos jegybanki cél környékén mozoghat, miután nem számítanak olyan izgalmakra, mint az elmúlt másfél-két évben. A munkanélküliségi ráta már aligha csökkenhet tovább, egyebek mellett amiatt, hogy a gazdasági lassulás miatt mérséklődik a foglalkoztatási igény.

Bár a nagyvilágban ismét a kamatcsökkentések ideje jött el, ami azonban hazai a kamatokat illeti, a Raiffeisen nem vár változást. Ahogy az Európai Központi Banktól várt kamatemelés időpontja 2021-2022 körülire tolódott ki és a bank elemzői az Egyesült Államokban az idén már nem várnak több monetáris lazítást, sőt az akár egészen jövő tavaszig késhet, úgy az a pillanat, amikor az MNB kamatemelésről dönt, szintén a távolabbi jövőbe került.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!