Valóságos törvényjavaslat-cunamit zúdított kedd este a kormány a parlamentre: összesen 15 új törvényjavaslatot nyújtottak be az országgyűlésnek, és bár a koronavírus miatt veszélyhelyzet van az országban, a törvényjavaslatok közös jellemzője, hogy egyiknek sincs köze a járványhoz. Ellenben éppen most látta elérkezettnek az időt a kormány arra, hogy például egyházi tulajdonba adjon 29 idősek otthonát, rendelkezzen a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt a nyomvonalat érintő ingatlanok állami megvételéről vagy kisajátításáról, valamint a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló, közös tulajdonú, sokszor megműveletlen földek állami tulajdonba kerüléséről.
A Budapest-Belgrád vasútvonal építéséről szóló törvényjavaslatra az indoklás szerint azért van szükség, hogy a Kínai Export Import Bankkal mielőbb meg lehessen kötni a hitelszerződést. Ha a parlament megszavazza, akkor a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a beruházással érintett ingatlanok körét, tehát a vasút nyomvonalát kijelölje. Az építtető a MÁV lesz, amely használati megállapodást köthet az ingatlanok tulajdonosaival, vagy megvásárolhatja a földeket, vagy végső esetben kisajátítással is megszerezheti a tulajdoni jogot.
A javaslat szerint a megvalósításra kötött szerződések és az ezzel kapcsolatos döntések adatait pedig tíz évre titkosítanák kiemelten fontos közérdekre hivatkozva.
Először még 400 milliárd forintra becsülték a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítási költségeit, azóta legalább 750 milliárdra kúszott fel a büdzsé. A fejlesztést felügyelő mindkét miniszter, Szijjártó Péter és Palkovics László is többször elmondta, hogy az aláírt kivitelezési szerződés csak akkor lép hatályba, amikor a finanszírozás nagy részét biztosító kínai Eximbank és a magyar kormány közötti hitelszerződésre is ráütik a pecsétet. Tavaly nyári hír volt, hogy megkötötte a szerződést a vasútvonal magyarországi szakaszának teljes körű tervezésére és kivitelezésére a CRE Konzorcium. A közös irányítású magyar-kínai konzorciumban a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt. közvetett, 51 százalékos tulajdonában lévő RM International Zrt. fele részben vesz majd részt a munkálatokban.
Szintén a koronavírus-járvány közepén kell arról törvényt alkotni a kormány szerint, hogy 29 idősek otthona, illetve egyéb szociális otthonok állami tulajdonból ingyen az egyházi fenntartó tulajdonába kerüljön. "A kormány hosszú távú stratégiai célja, hogy az állami fenntartásban működő szociális és gyermekvédelmi intézményhálózat nyújtotta ellátásban az egyházak szerepvállalását megerősítse, elismeréssel adózva az egyházi szociális feladatok magas szintű ellátása előtt, továbbá erősítve ezzel az egyházak kiemelt társadalmi jelentőségét." - szól az indoklás.
Az ingatlanokat a kormánnyal remek kapcsolatot ápoló Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a református és az evangélikus egyház kapta meg. Emlékezetes, hogy új, józsefvárosi (Palotanagyed) épületeket kap a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) is az államtól, cserébe az állam pedig ingyen megkapja az egyetem piliscsabai kampuszát. A kormány szerint az állam és az egyházak egymástól ugyan különváltan működnek, ugyanakkor közösségi célok érdekében együttműködhetnek.
Lezárják a földvitákat
Ami pedig talán a legmeglepőbb, hogy egy több évtizedes problémát is éppen a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozás idején szeretne gyorsan megoldani a kormány. "Azon földrészlet, amelyre termelőszövetkezeti földhasználati jog van bejegyezve 2021. január 1-jén a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül" - szól a törvényjavaslat. Ingatlanügyi hatóság dönt a kártalanítás mértékéről és kifizetéséről. Aki viszont 2008 óta folyamatosan használta a földet, az 2021. december 31-ig megvásárolhatja a földet.
Az indoklás szerint a törvényjavaslat célja a több mint 20 éve lezáratlan részarány-földkiadási eljárások lezárása. A szövetkezeti földhasználati jog sosem jelentett tulajdonjogot. A szövetkezeti vagyon átalakítása összekapcsolódott a földprivatizációs folyamattal (kárpótlás, részarány-földkiadás). Az ingatlan-nyilvántartásban az a földrészlet szerepel még jelenleg is szövetkezeti földhasználati jog alatt, ahol a földprivatizáció még nem zajlott le. Nem tudni pontosan, hogy mekkora földterületet érint ez a javaslat, de az biztso, hogy a részarány-földkiadás során nagy számban keletkeztek osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek, amelyeken a használat, a hasznosítás kérdéseit illetően a tulajdonostársak - a tulajdoni hányaduknak megfelelő szavazati joggal - többségi szavazati aránnyal kell, hogy rendelkezzenek. Bizonyos kérdések eldöntését, így például a közös tulajdon megszüntetését azonban a tulajdonostársak egyező akaratához 100 százalékos egyetértéséhez köti.
A kormány már 2014 végén arról írt, hogy nagyszámú tulajdonostárs esetén nemhogy a megosztásról, de sok esetben a termőföldek használatáról, a hasznosításról sem tudtak megegyezni egymással a tulajdonostársak. Ennek egyik következménye az, hogy a közös tulajdonú földrészletek megműveletlenek maradtak, vagyis ez a tulajdoni forma akadálya a gazdaságos, ésszerű mezőgazdasági tevékenységnek, bizonyos esetekben nehezíti a támogatások igénybevételét is. "Tekintettel arra, hogy a részarány-nevesítési eljárás során nagy számban keletkeztek ilyen földrészletek, az államnak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy ez az állapot mielőbb megszűnjön. Ennek érdekében van szükség a már elkezdődött folyamat felgyorsítására és mielőbbi befejezésére" - írta 2014-ben a kormány. Most ezt még jobban felgyorsítják azzal, hogy a föld állami tulajdon lesz 2021-től, ha addig a használók nem veszik meg.
Búcsú a Városligettől és korlátozott polgármesterek
Az egyik benyújtott salátaörvényben pedig azt is belevették, hogy a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényt úgy módosítanák, hogy eltörölnék a főváros által nemrég a területre hozott változtatási tilalmat. Konkrétan kimondja, hogy a városligeti ingatlanokon megvalósuló beruházások a jövőben kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek, ezeknél az ingatlanoknál a változtatási tilalom nem alkalmazható. Tehát az ellenzéki vezetésű Budapest nem szólhat bele, hogy mi épül a Városligetben.
Az egyetlen törvényjavaslat, amelynek köze van a járványhoz, az arról szól, hogy a veszélyhelyzet idejére elvennék a polgármesterek önálló döntési jogát. Ezt a bejegyzést az index emelte ki a többi közül. Ehhez a konkrét lépéshez először módosítani kell a katasztrófavédelmi törvényt. Ezt a szövegrészt illesztenék bele a most hatályos jogszabályba: "(4a) A polgármester, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke (4) bekezdés szerinti döntéséhez szükséges a megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes jóváhagyása. A megyei, fővárosi védelmi bizottság az előzetes jóváhagyás tekintetében a döntési javaslat beérkezését követő 5 napon belül köteles dönteni, amely határidő jogvesztőnek minősül."
A veszélyhelyzet kihirdetése óta az önkormányzatok döntési jogai a források felhasználására, illetve egyéb intézkedésekre vonatkozóan is a polgármesterekre szálltak, így most a polgármesterek azok, akik az ország valamennyi helyhatóságán rendeleti úton kormányozhatnak. Ha pedig az egész országot immár rendeleti úton irányító kormány elfogadja Semjén javaslatát, akkor a továbbiakban a polgármesterek új előjogát vonják el vele, és ők semmi olyanról nem dönthetnek önállóan, amihez képviselőtestületi döntés kellene. A megyei védelmi bizottságokat pedig a kormányfő által kinevezett kormánymegbízottak vezetik.
Fideszes kontroll az ellenzéki polgármesterek felett
Többnyire fideszes múlttal rendelkező személyekről van szó. Legutóbb éppen a fővárosi kormánymegbízottat nevezte ki a kormányfő: Sára Botond tölti be a kulcsfontosságó pozíciót idén januártól, aki korábban fideszes polgármester volt Józsefvárosban. Tehát Budapesten a fő intézkedéseket nem Karácsony Gergely, ellenzéki főpolgármester, hanem a Budapest Főváros Védelmi Bizottság hozná meg, amit Sára Botond vezet, közvetlenül a kormánynak alárendelve, Karácsony Gergely pedig ugyanolyan tag, mint mondjuk a budapesti rendőrfőkapitány.
A kormánypárti kétharmad ugyan hétfőn megszavazta a felhatalmazási törvényt, de az arra az esetre vonatkozik, ha a járvány miatt a parlament működése is ellehetetlenülne. Erről egyelőre nincs szó, a parlament nem zárt be, így a képviselők tudnak vitázni, kérdéseket feltenni a kormánynak és szavazni a törvényjavaslatokról.
