Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) friss, 2020/2021-es pénzügyi évre vonatkozó jelentése alapján nemcsak a focisták fizetései nőttek kiugró mértékben - mint arról a napokban beszámoltunk -, hanem a bajnokság összbevétele is. Pedig magától értetődő, hiszen a 17 százalékos bérköltség-növekedést valamiből fedezni is kellett. Most megmutatjuk, mennyire nem okozott ez gondot az NBI csapatainak.
Az UEFA jelentése szerint a magyar bajnokság bevétele a 2020/2021-es szezonban 160 millió eurót, jelenlegi árfolyamon véve közel 56,5 milliárd forintot tett ki. Ez csapatonként 4,7 milliárdos átlagos ad ki, mégis nagyon kevesen gazdálkodhatnak ennyi pénzből. Az átlagot az elmúlt években rendszeresen nemzetközi porondon is szereplő Ferencváros, a mostanában önmaga árnyékaként szereplő MOL Fehérvár és a szinte bajnoki babérokra törő Puskás Akadémia közel 10 milliárdos büdzséje húzza fel. Ezzel szemben az olyan kisebb, NER-be kevésbé beágyazott csapatok, mint a Paks még egymilliárdos bevételhez sem jut hozzá évente.
Ezzel a 160 millió euróval a jelentés szerint szintén bekerült Magyarország a top20-ba, pontosabban a 14. helyet szerezte meg magának.
És ahogy a bérek esetében, úgy a bevételek tekintetében is ugyanazokat az országokat előzi meg hazánk:
- a dán,
- a görög,
- a svéd,
- a lengyel,
- az ukrán
- és a norvég bajnokságot.
Az előző szezonra vonatkozó jelentés szerint a magyar bajnokság bevétele még csak 133 millió volt (2018-ban 134 millió), vagyis egyetlen év alatt 21 (!) százalékkal több pénz áramlott az elsőosztályú magyar fociba.
Mindez nem is lenne feltétlenül feltűnő, főleg akkor, ha felidézzük, mennyit keresett a a Fradi a BL-szereplésnek köszönhetően, viszont van, ami ezt a tényt is felülírja: a koronavírus-járvány és az általa okozott válság. Zártkapus mérkőzéseket játszottak a csapatok egész Európában, és optimális piaci viszonyok között egy ilyen válságos és bizonytalan gazdasági helyzet a szponzorokat, támogatókat is óvatosabb költekezésre sarkalhatta. Csak épp nem Magyarországon.
Hiszen míg az UEFA által rangsorolt top20-ban az országok zöme akár jelentős bevételcsökkenést volt kénytelen elkönyvelni, addig a magyar 21 százalékos növekedés kiemelkedő mértékű. Egyetlen bajnokság tudta ezt überelni, az ukrán, ahol 29 százalékkal nőtt a bevétel a vizsgált szezonban, ezen kívül a belga (7 százalék) és a lengyel (4 százalék) bajnokság tudott a korábbinál minimálisan több bevételhez hozzájutni. A rangsor másik végén viszont bőven 10 százaléknál is nagyobb zuhanásokat látni. A legnagyobb mértékben az olasz és a dán bajnokság bevételei maradtak el a korábbitól, egyaránt 21 százalékkal, de portugál bajnokság bevételei is 17 százalékkal csökkentek, az angolé 12-vel, a németé pedig 9-cel.
A magyar bajnokság egyébként olyan szinten feltőkésítetté vált az elmúlt években, hogy már stabilan a régiónk kiemelkedő bajnoksága lett anyagi szempontból. 2018-ban sikerült az addigi élen álló lengyel bajnokságot megelőzni, melynek ma már 131 millió eurós bevétele van.
Szponzoroktól és egyéb forrásból jön a pénz
Önmagában a bevételek növekedése még örömteli is lenne, ám a források megoszlása távolról sem ideális. A magyar bajnokság ugyanis kiemelkedő mértékben támaszkodik a szponzori és az egyéb bevételekre, előbbivel nyilván nem lenne problémás, ám teljesen egyértelmű, hogy a klubok mögött álló támogatócégek a kormány holdudvarából kerülnek ki, valamint az állami közbeszerzéseken jól szereplő NER-cégekből. Ez pedig azzal a veszéllyel jár, hogy egy esetleges kormányváltás után, ha nem lesznek ezek a cégek ilyen kivételezett helyzetben, mint az elmúlt 12 évben voltak, akkor az első, amin megpróbálnak spórolni, az a sportszponzoráció lesz. Arról nem is szólva, hogy jelenleg érdekalapon működik a szponzoráció, nem pedig piaci vagy szimpátia alapon.
Az UEFA jelentése szerint 2020-ban a bevételek 45 százaléka érkezett ilyen jogcímen a bajnokságba a korábbi 55 százalék után. Az egyéb bevételek aránya viszont növekedett egy év alatt: 36-ról 39 százalékra.
Az egyéb bevételek közé sorolják a különféle támogatásokat, adományokat. Ha ilyen magas ennek a bevételi forrásnak az aránya, az egyáltalán nem nevezhető előnyösnek, a magas arány ugyanis a klubfinanszírozás bizonytalan jellegére utal a közép- és alacsony jövedelmű ligákban.
Ebből a szempontból Magyarország az európai bajnokságok sorának a hátsó felében található olyan országok között, mint például Koszovó, Montenegró vagy Macedónia. Az egyéb bevételek hazainál nagyobb aránya például kazah, a san marinói, a grúz vagy a fehérorosz bajnokságoknál figyelhető meg.
Hazánk tehát a finanszírozási oldalról nézve sokkal inkább a törpeállamok és a diktatórikus országok szintjén van, mint a nyugati nagyobb bajnokságokén.
Az UEFA jelentése szerint a jegybevételek aránya minimális volt a vizsgált szezonban, ami tekintve a zártkapus mérkőzéseket, nem is lenne túlságosan meglepő. Viszont a magyar bajnokság bevételeiben járványtól függetlenül is nagyon alacsony ez a forrás: a 2020/2021-es szezonban 1 százalékot tett ki ennek aránya a korábbi szezon 3 százaléka után. Ugyanilyen arányt képviseltek a jegybevételek a fehérorosz, szerb, boszniai, litván és montenegrói bajnokságban.
Egyetlen bevételi forrás azonban nagyot nőtt 2020-ban, mégpedig az UEFÁ-tól érkező bevételek aránya. Ez a korábbi 6 százalék után már 14 százalékot tett ki, ami főként a Ferencváros sorozatos nemzetközi kupaszereplésének köszönhető.
Mivel Magyarországon már a tévés közvetítési díjak sem képeznek külön bevételi lábat, hiszen azok már az MLSZ-en keresztül jutnak el a klubokhoz. Ezzel is magyarázható, hogy a jelentés hazánk esetében gyakorlatilag 0 százalékra teszi a helyi tévés közvetítési díjakból származó bevételeket, miközben a top20-as csapatok közül minden más bajnokság esetében szerepel a tétel.
