A kisadózó vállalkozás 2022-ben is a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, a nem főállású után havi 25 ezer forint tételes adót fizet. A vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű – minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint – tételes adót fizet.
A főállású kisadózó e jogállás időtartama alatt biztosítottnak minősül, így a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényben (Tbj.) meghatározott valamennyi ellátásra (egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátásokra) jogosultságot szerez - olvasható a nyugdijguru.hu portálon.
A nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő számításának, és a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának a módja.
A nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő megállapításánál a főállású kisadózói jogviszony teljes időtartamát figyelembe kell venni - hívja fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő.
Vagyis a főállású katás időtartam maradéktalanul beszámít a jogosító időbe (kata - kisadózó vállalkozások tételes adója).
Ezzel szemben, ha a főállású kisadózónak a törvényben meghatározott ellátás számítási alapja a mindenkori minimálbérnél kevesebb, a biztosítási időnek csak az arányos időtartamát veszik figyelembe szolgálati időként a nyugdíj összegének kiszámítása során.
A nyugdíjtörvény szerint ugyanis ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a nyugdíjszámításnál a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe.
Ekkor a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem és a mindenkori minimálbér arányával. Ezt a rendelkezést a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevételénél is alkalmazni kell.
2021. december 31-éig csak az 50 ezer forint tételes adót fizető katás vállalkozókat fenyegette kettős veszedelem a nyugdíjuknál, de a minimálbér és a garantált bérminimum 2022 januári nagy emeléséről benyújtott törvényjavaslat nyomán a 75 ezer forint tételes adót fizető katások is ebbe a körbe kerültek.
Az egyik veszedelem az, hogy a katás nyugdíjszámításánál figyelembe vehető szolgálati ideje az arányosítás miatt rövidebb lesz, és ennek alapján kell majd megállapítani azt a nyugdíjszorzót, amellyel a számított nettó életpálya átlagkeresetüket meg kell szorozni a nyugdíj összegének meghatározásához.
A másik veszedelem az, hogy e számított nettó átlagkeresetet is csökkenti a katás időszakban beszámítható kereset nagyon alacsony összege.
50 ezer forint tételes adót fizető főállású katás
Ha a főállású kisadózó 50 ezer forint tételes adót fizet, akkor a nyugellátásra jogosító szolgálati idejét a nyugdíjjárulék alapját képező kereset (2022. január 1-jétől 108 ezer forint) és a mindenkor érvényes minimálbér (2022. január 1-jétől 200 ezer forint) arányában kell meghatározni, vagyis 2022-ben egy katás nap csak 0,54 napnyi szolgálati időnek számít a majdani nyugdíjszámítás szempontjából.
Ha egész évben katás valaki, akkor 2022-es év 365 napja helyett csak 197 nap olyan szolgálati időt szerez, amely a nyugdíjszámítás során majd beszámítható lesz.
Az 50 ezer forint tételes adót fizető katások helyzete az előző néhány évhez képest is tovább romlott e tekintetben, mert
- 2016-ban még 267 napnyi,
- 2017-ben 257 napnyi,
- 2018-ban 250 napnyi,
- 2019-ben 236 napnyi,
- 2020-ban 228 napnyi,
- 2021-ben 222 napnyi szolgálati időt szerezhettek.
A számításnál ráadásul figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.
75 ezer forint tételes adót fizető főállású katás
Ha a főállású kisadózó 75 ezer forint tételes adót fizet, akkor a nyugellátásra jogosító szolgálati idejét 2021. december 31-éig nem kell arányosítani, mivel a nyugdíjjárulék alapját képező kereset eddig az időpontig minden évben meghaladta a minimálbér összegét.
2022. január 1-jétől azonban a 75 ezer forint tételes adót fizető katás vállalkozó nyugdíjalapja 170 ezer forintról csak 179 ezer forintra nő, vagyis elmarad a 200 ezer forintos minimnálbér összegétől.
Ezért 2022. január 1-jétől a 179 ezer forint járulékalap és a 200 ezer forint minimálbér arányában kell meghatározni a 75 ezer forint tételes adót fizető főállású katás szolgálati idejének arányosító tényezőjét.
Így 2022-ben egy emelt összegű tételes adót fizető katás vállalkozó egy napja csak 0,9 napnyi szolgálati időnek számít a majdani nyugdíjszámítás szempontjából. Ha egész évben emelt összegű tételes adót fizető katás valaki, akkor a 2022-es év 365 napja helyett csak 329 nap olyan szolgálati időt szerez, amely a nyugdíjszámítás során majd beszámítható lesz.
A számításnál ráadásul ez esetben is figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.
25 ezer forint tételes adót fizető nem főállású katás
A főállásúnak nem minősülő - havi 25 ezer forint tételes adót fizető - katás vállalkozó tb-szempontból egyáltalán nem biztosított, így e jogviszonyában szolgálati időt sem szerez.
Így a mintegy 400 ezer kisadózó számára a nyugdíjcélú öngondoskodás 2022-ben és utána még inkább elkerülhetetlennek látszik, mint a korábbi években - értékel Farkas András.
