<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Magyarországon súlyosan sérül a sajtószabadság, a kormány a járványhelyzetet kihasználva tovább nehezíti a független újságírást - állapítja meg az Európa Tanács, amelynek a jelentéséből a Népszava készített összefoglalót.

A jelentés első része a szabályozást elemezve megállapítja: a hatalmi ágak szétválasztására figyelő demokráciákban szokatlanul nagy hatalom összpontosul a médiát, a távközlési piacot, a frekvenciahasználatot egyaránt felügyelő hatóság elnökének kezében. Ráadásul a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) döntéshozó testületében, a Médiatanácsban 2010 óta kizárólag kormánypárti delegáltak ülnek, így tisztán politikai testületnek tekinthető - írja a nepszava.hu.

Interjúk

A Dunja Mijatovic emberi jogi biztos jegyezte, március 15-én véglegesített dokumentum elkészítését számos interjú előzte meg, amelyeket többek között magyar civil szervezetekkel, újságírókkal, kormányzati szereplőkkel – így Varga Judit igazságügyi miniszterrel; Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesével, Karas Mónikával, az NMHH elnökével; valamint Kozma Ákos ombudsmannal – készítettek.

A Médiatanácsnak úgy van lehetősége az egyes médiatartalmak vizsgálatára és szankciók meghozatalára, hogy az erről szóló törvény nem sorol fel világos paramétereket arra vonatkozóan, mi számít jogsértésnek. Az Igazságügyi Minisztérium által tavaly felállított Digitális Média Szabadság Bizottság – amely elvileg a Facebook „cenzúrázási gyakorlatát” hivatott vizsgálni – jogkörei szintén ködösek - hívja fel a figyelmet a lap.

Javaslatokat is megfogalmaz az Európa Tanács a mostani jelentésében (fotó: depositphotos)Javaslatokat is megfogalmaz az Európa Tanács a mostani jelentésében (fotó: depositphotos)

A jelentés külön kitér a járványügyi veszélyhelyzet során meghozott, a médiát érintő kormányzati döntésekre, elsősorban a rémhírterjesztés szankciójára. Mint olvasható, tavaly 134 esetben indítottak az új Büntető törvénykönyvi passzus alapján eljárásokat és bár ezek többségét végül megszüntették, az eljárások nagy száma önmagában alkalmas lehet a szólásszabadság szűkítésére. Az pedig az információszabadságot kezdi ki, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva az egyes állami szervek akár 45 napig elhúzhatják a válaszadást a közérdekű adatkérésekre. A dokumentum kitér a tavaly decemberben elfogadott „dróntörvényre”, megemlítve, hogy akár egyéves szabadságvesztés is járhat azért, ha valaki az új jogszabályt megsértve készít felvételeket engedély nélkül más ingatlanjáról. Ez az Európa Tanács szerint súlyosan veszélyezteti a sajtó szabad működését. 

Külön fejezetben foglalkozik a jelentés az állami hirdetések piactorzító hatásával. Mint megállapítják, tavaly a hirdetési pénzek 86 százaléka került kormányközeli médiatermékekhez. A közmédia is teljes mértékben a kormányzati retorikát közvetíti. A jelentés kitér az Index tulajdonosváltására, a Klubrádió elhallgattatására és megjegyzi azt is, hogy mára a Népszava maradt az egyetlen ellenzéki hangvételű nyomtatott közéleti napilap. 

A dokumentum leszögezi: bár a fizikai erőszak egyelőre nem fenyegeti az újságírókat, nem zárható ki, hogy az egyes gyűlöletkampányoknak végül ilyen hatása lesz. A jelentés végül nyolc pontban tesz javaslatot a felsorolt anomáliák megszüntetésére. Többek között egyes jogszabályok módosítását, a civil szervezetekkel való konzultációt, a gyűlöletkampányok elítélését ajánlja.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.