Surányi György szerint a magyar gazdaság rossz irányba halad, amit jelez a 14 éve nem látott mértékű infláció és a rekordszintű novemberi hiány. Az MNB korábbi elnöke a Népszavának azt mondta az infláció kapcsán, hogy annak számítása is komoly kérdőjeleket vet fel. Arra a kérdésre, hogy miért kételkedik a számokban, Surányi azt válaszolta, hogy a benzinár drágulásának számításában például módszertani trükkökkel, a súlyok célirányos megváltoztatásával mind 2020-ban, mind 2021-ben lefele kerítették az inflációt.
„Miközben a KSH 3-4 százalékos használt gépkocsi áremelkedést jelez, a gépjármű forgalmazók 10-12 százalékos áremelkedésről tájékoztatnak. De bárki, aki vásárol, láthatja, hogy a szolgáltatások árindexe sem felel meg a tapasztalatoknak, legyen szó fodrászról, éttermi vagy tisztítószámláról” – mondta a volt jegybankelnök.
Szerinte a magyarországi infláció egyébként nem a pandémia eredménye, hiszen a folyamatok már azt megelőzően elindultak. Ezekre ugyanakkor az MNB késve és gyenge eszközökkel reagált Surányi szerint. A piac nem hiszi el, hogy az MNB tényleg fellép az inflációval szemben, mert a jegybank maga is a pénzromlás forrása. A közgazdász szerint szúnyogcsípésnek is kevés ilyen inflációs hullámban 15-30 bázispontokkal emelni a kamatot.
A hiány kapcsán azt mondta, hogy novemberi egyhavi, ezer milliárdos rekord a valaha volt legmagasabb államháztartási hiány. Hat hónap alatt a parlament által a költségvetési törvényben elfogadottak felett még további 5000 milliárdot öntenek a magyar gazdaságba. Nemcsak az a probléma vele, hogy mennyiségileg teljesen elrugaszkodik a realitásoktól, hanem rettenetes a szerkezete is. Surányi György szerint ugyanis az összegek egyetlen társadalmi vagy strukturális feszültséget sem mérsékelnek tartósan. Számos szektorban ugyanis továbbra is arcátlanul alacsony bérért kell dolgozniuk az érintetteknek. De nem hoz előrelépést a környezetvédelemben, a digitalizációban, az oktatásban, az egészségügyben, az innovációban sem.
