A szintén a Klasszis Média csoporthoz tartozó laptársunk, a Piac és Profit írta meg, hogy súlyos gondokat lát az Európai Unió a magyar áfavisszatérítés szabályozása körül. Ez azokat a külföldi vállalkozásokat érinti, amelyek Magyarországon vásárolnak termékeket vagy szolgáltatásokat, és a kapott számlán magyar áfát számítanak fel nekik.
Ahhoz, hogy ezt - a magyar vállalkozásokhoz hasonlóan - visszaigényelhessék vagy levonhassák, külön kérelmet kell benyújtani.
„A probléma, hogy a magyar adóhatóság kizárólag a kérelemben megjelölt elektronikus csatornán (jellemzően a megadott e-mail címen) keresztül kommunikál a külföldi vállalkozással, illetve annak megjelölt kapcsolattartójával”
– mondta el Barta Péter a Jalsovszky szenior ügyvédje, aki szerint ez sokszor az eljárás megszüntetéséhez vezet, az adóhatóság pedig nem utalja vissza az áfát az érintett vállalkozásoknak.Ilyenkor lehet fellebbezni, csakhogy a magyar szabályok szerint a fellebbezési eljárásban már nem lehet olyan iratokat átadni, amelyeket az adózó az adóhatóság kérése ellenére sem adott át. És ezzel végérvényesen a magyar költségvetésben marad az áfa, a külföldi vállalkozás ahhoz nem juthat hozzá.
Erről a gyakorlatról mondta ki pénteken az Európai Bíróság főtanácsnoka, hogy ellentétes az uniós joggal, annak számos alapelvét sérti. A bíróság későbbi döntésében kiemelten fogja figyelembe venni a főtanáncsnoki véleményt.
„Egy ilyen döntés vélhetően a jelenlegi magyar szabályozás átalakítását eredményezheti és felvetheti azt a kérdést is, hogy azok a külföldi vállalkozások, akik hasonló cipőben jártak, vajon utólag, erre a döntésre hivatkozással, hozzájuthatnak-e a magyar költségvetésben ragadt áfájukhoz. További kérdéseket vethet fel az is, hogy vajon más típusú ügyek (például egyéb adóvisszatérítési kérelmek vagy adóellenőrzések) fellebbezési szakaszában is felhasználható-e a főtanácsnoki vélemény érvelése”
– véli a Jalsovszky szakértője.
