Az Európai Unió statisztikája szerint a térség 28 országában a 2011-2016-os öt évben január hónapokban halt meg a legtöbb ember – 2,40 millió fő. Ezt a március követi 2,33 millió, majd a december 2,26 millió fővel, amitől alig marad el a február 2,25 millióval.
Magyarországon a március a legveszélyesebb hónap ilyen szempontból, 59 767 haláleset történt öt év alatt, a második a január volt 58 862, majd a december 57 218 esettel. Olyan országokat egyébként, ahol szintén március a csúcs, nem pedig január, sokat találtunk. Ez a helyzet például Lengyelországban, Romániában, de Németországban vagy Ausztriában is.
A legkevesebben az EU-ban is, Magyarországon is szeptemberben haltak meg, utána a június következett. A különbség nem kicsi, a legrosszabb és a legjobb hónap között az EU-ban 27, Magyarországon 21 százalék körüli volt az eltérés. Vagyis negyedével, ötödével több volt a halálozás a legrosszabb hónapban.
Miért éppen január?
Hogy miért télen a legtöbb a halálozás, ahhoz aligha kell sok magyarázat. A megfázásos betegségek és a hideg, az esetleges vitaminhiány miatt legyengült, a fényhiány miatt sokszor depressziós emberek hajlamosabbak a többi betegségre is. Ez lehet a januári szomorú mérleg mögött.
A márciusi csúcsot valamivel nehezebb magyarázni, talán az a jelenség lehet, amit a köznyelvben tavaszi fáradtságnak neveznek. De az influenzának is lehet szerepe benne, amely ugyan általában előbb tetőzik, idén például február elején. De szövődményei, mint a tüdőgyulladás, később is végzetesek lehetnek. Magyarországon pedig alacsony a lakosság átoltottsága.
Az influenza ellen beoltott 64 év feletti lakosok aránya (Eurostat) |
Tetőzött az influenza
“Tetőzött az influenzajárvány az országban; február 4. és 10. között 12 százalékkal kevesebb, 67 900 beteg fordult panaszával orvoshoz, mint az azt megelőző héten - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdai jelentésében” – írta a napokban az MTI. Halálos áldozatokról nincsenek adatok, aminek azonban az is lehet az oka, hogy a halál okát sokszor nem lehet egyértelműen a vírushoz kötni.
“A halálozási arány az A(H1N1) esetében alacsonyabb (0,007 és 0,045 százalék közötti), mint a szezonális influenza esetében (kevesebb mint 0,1 százalék), a halálos áldozatok kétötöde fiatal” – írta a KSH egy évekkel korábbi kiadványa. Ennek alapján és más hírekből valószínű, hogy az influenzás betegek közül rossz esetben pár ezerből, jobb esetben pár tízezerből egy személy meghal. (Vírustörzstől és időszaktól, országtól is függően.)
Az elvándorlás számai?
Magyarország halálozási statisztikái egyébként pocsékak, az Eurostat szerint 2015-ben százezer főre 1500 haláleset jutott. Ez csak Bulgáriában, Szerbiában és Romániában volt magasabb az adatbázisban szereplő 22 ország közül. Ebből azonban az első 11 helyet volt szocialista országok foglalják el, így kézen fekvő a feltételezés, hogy nem csak egészségügyi, hanem történelmi okok is közre játszanak.
Az egyik az lehet, hogy az említett térségből sokan elvándorolnak, külföldre mentek dolgozni, főleg fiatalabbak és középkorúak. A születések száma is alacsony szintű a térségben. Így a lakosságon belül egyre magasabb az idősek aránya és így a halálozás is.
A kommunista baby-boom
A másik magyarázat történelmi: a kommunista baby boom. Mostanra öregedtek meg a negyvenes-ötvenes években születettek. A Szovjetunióban például már 1944-ben a népesség növekedését ösztönző törvényt fogadtak el a háborúban elhunyt népesség pótlására.
Ratkó előtt és után
A Második Világháború utáni optimizmusban sokan, akik a korábbi háborús években nem mertek gyereket vállalni, önként is szívesen belevágtak. Ahogy sok más országban is volt “baby boom-jelenség”. Magyarországon már a Ratkó-korszak előtt is megugrott a népesség 300-400 ezer fővel, igaz, ebben a népesség mozgása (ki- és betelepítések) is szerepet játszhatott.
A Wikipedia szerint Lengyelország lakossága 1946 és 1959 között 23,8-ról 29,2 millióra emelkedett (22,7 százalékkal). A Szovjetunióé eközben 170,5-ről 209,0 millióra ment fel (22,6 százalék). Magyarországon e 15 év alatt 9,0 millióról 9,9 millióra nőtt a népesség. Ez ugyan csak tíz százalék, de közben 1956-ban sokan elmenekültek, kivándoroltak.
Ettől még jobb egészségügy kéne
Ennek a háború utáni nagy születési hullámnak a gyerekei sajnos most érkeznek abba a korba, amikor a halálozás közöttük egyre gyakoribbá vált. Ez lehet a fő oka, hogy a volt szocialista országok toronymagasan vezetik a halálozási statisztikákat Európában. Egyes országokban majdnem kétszer annyi haláleset jut százezer főre, mint másokban.
De természetesen más okok is lehetnek mögötte, mint az életmód vagy az egészségügyi rendszer relatív elmaradottsága Nyugat-Európához képest. Ez látszik az errefelé sokkal alacsonyabb várható élettartamon, az átlagéletkor-adatokon.
(A KSH 2017-re 1350 halálozást jelzett százezer lakosra, és 1290-at 2016-ra, tehát kevesebbet, mint az Eurostat.)