„Azt gondoljuk, hogy Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök elmúlt ötéves gyalázatos teljesítménye vezetett oda, hogy a világgazdaság legnagyobb szereplői közül az Európai Unió várja a legrosszabb pozícióból az új világgazdasági korszakot” – mondta. Ennek alátámasztására kiemelte, hogy tíz éve a világ száz legnagyobb vállalata között harminchat európai volt, míg mostanra a számuk tizennégyre csökkent, az első tízben pedig nullára. „Tíz esztendő alatt 22-ről 17 százalékra csökkent az Európai Unió részesedése a világgazdaság teljesítményéből, úgy, hogy az Egyesült Államok egyre inkább ellépett tőlünk, s Kína is utolért és meg is előzött minket” – folytatta.
Sérelmezte, hogy az elmúlt években az Európai Bizottság képtelen volt akár egyetlen beruházásvédelmi megállapodás megkötésére is, rendkívül lassan haladnak a szabadkereskedelmi egyezmények, ugyanis a brüsszeli testület olyan ügyeket kever bele a folyamatba, amelyeknek semmi közük nincs a gazdasági együttműködési kérdésekhez, például az LMBT-jogokat.
Rámutatott, hogy a fejlett nyugati technológiák és az olcsó keleti nyersanyagok kombinációjára épített korábbi gazdasági növekedési modell mára a múlté, és nem is lépett semmi a helyébe. „Így fordulhat elő az, hogy a földgázért négyszer-ötször, a villamos energiáért kétszer-háromszor többet kell fizetniük az európai vállalatoknak, mint az amerikai vagy a kínai versenytársaknak” – húzta alá.
Szijjártó Péter ezután súlyos hibának nevezte a gazdasági kérdések átpolitizálását és átideologizálását, ami azt eredményezte, hogy az EU elszigetelte magát a világgazdaság két legnagyobb szereplőjétől, az Egyesült Államoktól és Kínától. „Most persze európai politikusok arról beszélnek, hogy az új amerikai elnök esetleg vámokat vezet be az Európai Unióval szemben, de két dologra szeretném felhívni a figyelmet. Először is talán nem kellett volna sportot űzniük az európai politikusoknak abból, hogy minősíthetetlenül vádolták és kritizálták az Egyesült Államok új elnökét (…) Másrészt pedig azt is látni kell, hogy az Európát hátrányosan érintő amerikai intézkedéseket nem Donald Trump kezdte, hanem Joe Biden” – jegyezte meg. Emlékeztetett arra, hogy miközben Washington a koronavírus-járvány alatt protekcionista törvényeket hozott a hazai vállalatok támogatására, Brüsszel nem tett semmit, nem hozott tükörintézkedéseket. „Az Európai Bizottság elmúlt ötéves kudarca, alkalmatlansága vezetett oda, hogy ma az Európai Unióval szemben könnyű vámokat bevezetni az Egyesült Államokban” – fogalmazott. Illetve leszögezte, hogy a világgazdaságban a józan észre alapozott kelet-nyugati együttműködés jelenti a jövőt, Magyarország ezért előnyös helyzetben van a gazdasági semlegesség stratégiája miatt, amely a keleti és a nyugati cégek fontos találkozási pontjává tette hazánkat.
A miniszter kijelentette, hogy mesterséges, politikailag kreált akadályok helyett megfelelő környezetet kell biztosítani a kelet-nyugat vállalati együttműködéshez, például Magyarország is így tett, és sokat is profitált belőle. Ennek kapcsán fontosnak nevezte a következtetések levonását az elmúlt évekből. „Hogyha nem akarja Európa végleg elveszíteni a globális gazdasági versenyt, akkor Brüsszel helyett a tagállamokra kell bízni a gazdaságpolitikát. Itt az ideje annak, hogy Brüsszel befejezze a tagállami hatáskörök elvételét, s itt az ideje felismerni, hogy a tagállamok szintjén sokkal jobban sikerült menedzselni a gazdaságot” – emelte ki. „Itt az ideje, hogy Brüsszel helyett a tagállamokra bízzuk ismét a gazdaságpolitikát az Európai Unióban. A következő időszak folyamán nagyobb terepet kell adni a tagállamoknak arra, hogy beruházásvédelmi megállapodásokat kössenek. Mi az elmúlt öt év alatt tizenkettőt tárgyaltunk ki, míg az Európai Unió nullát. Emellett pedig Brüsszelnek hátrébb kell lépnie a beruházások támogatásáról szóló tárgyalások során is” – sorolta.
„Szabad kezet kell kapniuk a tagállamoknak akkor, amikor beruházások ösztönzéséről, támogatásáról van szó. Ne Brüsszelből mondják meg, hogy egy beruházást a saját nemzeti költségvetési forrásainkból támogatunk-e vagy sem”
– fűzte hozzá. „Így tehát az elmúlt évek kudarcos brüsszeli gazdaságpolitikájából azt a következtetést kell levonnunk, hogy vissza kell adni a tagállamoknak a gazdaságpolitika menedzselésének lehetőségét. A tagállamok jobban tudják kezelni a gazdasági kihívásokat, mint Brüsszel. Ez az elmúlt időszakban bebizonyosodott. Magyarország sikere is ezt mutatja” – összegzett.
(MTI)