Egyre magasabb fokozatra kapcsol a lakosság állami ellenőrzése Kínában. A kiterjedt arcfelismerő kamerarendszer telepítése mellett az elmúlt néhány évben egy új, a nyugati világ számára eddig széles körben nem ismert eljárást vezettek be, mellyel kizárólag a férfipopuláció kontrollját célozzák. A kínai rendőrség 2017 vége óta vérmintákat gyűjt felnőtt férfiaktól és fiúktól egyaránt, hivta fel a figyelmet az ausztrál kormány által alapított, de függetlenül működő kutatóközpont, az Australian Strategic Policy Institute (ASPI) jelentése, melyet a New York Times dolgozott fel.
A vérmintákból felépített DNS-adatbázis felhasználásával a kínai hatóságok képesek lesznek adott férfiak teljes rokonságát lenyomozni. A rendőrség közlése szerint azért építik az adatbázist, hogy megkönnyítsék a bűnözők elfogását. Azt is hozzátették, hogy mindenki önként, kényszerítés nélkül ad nekik vérmintát. Ez utóbbit külföldi jogvédő csoportok erősen megkérdőjelezik, azzal érvelve, hogy egy totalitárius államban a polgároknak nincs valódi joga az adatszolgáltatás megtagadásához. Arra is felhívják a figyelmet, hogy egy ilyen adatbázis létrehozása sértheti a személyiségi jogokat, illetve a hatóságok nagyon könnyen vissza is élhetnek vele, például könnyebbé tehetik a disszidensek és aktivisták hozzátartozónak felkutatását, hogy aztán őket büntessék meg az állam számára nem kívánatos személyek cselekedeteiért.
A bűnös nem
Egyszerű oka van annak, hogy Kína csak a férfiaktól gyűjt mintát: a statisztikák szerint itt is a hímneműek követik el a bűncselekmények túlnyomó többségét. A program elindítója egy szörnyű belső-mongóliai eset volt, ahol a bűnekövető utóbb a "kínai hasfelmetsző Jackként" vált ismertté. Itt a rendőrség közel három évtizedig vizsgált egy nemi erőszak- és gyilkosság-sorozatot, melynek 11 nő és lány esett áldozatául - köztük a legfiatalabb 8 éves volt. A nyomozás során a hatóságok 230 ezer ujjlenyomatot és 100 ezer DNS-mintát gyűjtöttek be, de munkájuk hosszú ideig nem járt eredménnyel. Aztán 2016-ban egy teljesen más, megvesztegetéses ügyben letartóztattak egy férfit, és a mintáit elemezve azt találták, hogy rokonságban áll egy olyan férfival, aki hátrahagyta saját DNS-mintáit egy 2005-ös nőgyilkosság helyszínén. Ez alapján már fel tudták kutatni a gyilkosság gyanúsítottját, aki elfogása után be is ismerte ezt a tettét - és a többit is. Ő volt a keresett sorozatgyilkos, Gao Cseng-jong, a kínai hasfelmetsző Jack. A férfit tavaly januárban végezték ki.
Gao elfogása után az állami média azonnal hangosan követelni kezdte az országos DNS-adatbázis kiépítését. Hogy ez lehetséges, azt Honan tartomány mutatta meg Kínának, ahol 2014 és 2016 között a helyi férfilakosság 10 százalékától, 5,3 millió embertől már sikeresen begyűjtötték a mintákat. Ezen tapasztalatok alapján 2017 novemberében a Közbiztonsági Minisztérium (Ministry of Public Security) bemutatta a tervét a Kína teljes férfipopulációjára kiterjedő mintagyűjtésre.
A kínai államnak jelenleg 80 millió DNS-profil van a birtokában a pártsajtó szerint. Mintagyűjtések már korábban is folytak, de azok még célzottabban működtek: alapból bűncselekmények gyanúsítottaitól szedték be azokat, vagy olyanoktól, akik az állam szerint potenciálisan felforgató személyek lehettek, mint például migráns dolgozók csoportjai. A mintagyűjtésekből természetesen a világ egyik legmeghurcoltabb kisebbsége, az ujgurok sem maradhattak ki.
Az ausztrál kutatóközpont jelentése szerint most rendkívül agresszívan terjesztik ki a mintavételi modellt Kína egészére. Úgy becslik, az állam 35-70 millió férfi és fiú mintáját akarja begyűjteni, ami ugyan Kína férfi lakosságának csak 5-10 százalékát jelenti, de ennél nem is kell több ember ujját megszúrniuk, mert a rokoni szálak felfejtése útján már ennyi DNS-mintából is feltérképezhető az ország teljes férfipopulációja.
Az amerikai szál
A programhoz a DNS-teszt készletek többségét hazai cégektől rendelik meg, de azok egy részét egy amerikai cég, a Thermo Fisher szállítja a hatóságoknak. A massachucettsi válallat az ausztrál kutatóközpont által megismert dokumentumok alapján legalább kilenc kínai tartomány rendőrségének adott el tesztcsomagokat. A Thermo Fisher aktívan tett azért, hogy megkapják a kínai megrendeléseket: külön kifejlesztettek egy olyan tesztcsomagot, ami kifejezetten a Közbiztonsági Minisztérium igényeinek felelt meg, ráadásul egy olyan, további csomagot is összeállítottak, ami a kínai kisebbségekre - ujgurokra, tibetiekre - volt finomhangolva.
A Thermo Fisher más országokba is exportál DNS-teszt csomagokat, melyeket a helyi rendőrségek használnak bűnügyek felderítése során, és a cég a Times által idézett közleményében is arra hegyezi ki a mondandóját, hogy büszkén vállalnak szerepet a bűnözők megállításában, az emberkereskedelem felszámolásában. Emberjogi csoportok viszont éles kritikával illették őket, mondván, az ő tesztjeik Kínában a társadalmi kontroll eszközei, a cég ezért tavaly év végén úgy döntött, nem ad el több tesztkészletet Hszincsiang tartomány rendőrségének. Itt él a kínai ujgur kisebbség nagy része.
Óvatos duhajok
Kína népe jellemzően nem lázad az állami megfigyelés ellen - az állampolgárok ebben nőnek fel, megszokják, és amúgy is tudják, hogy az ellenállás kemény hatósági megtorlást von maga után. A DNS-gyűjtő országos program viszont szokatlan módon nyílt kritikákba ütközik, már a kínai parlamenten belül, mert nincs rá törvényi szabályozás, és a tisztviselők attól tartanak, hogy a nép ezt már nem nyelné le.
A program ezidáig éppen ezért viszonylagos csendben folyt, a minták túlnyomó többségét vidéken gyűjtötték be, ahol az ausztrál tanulmány szerint a lakosok nem igazán látták át, miféle visszaélésekre lehet mindez alkalmas. Azt viszont mindenki felfogta, hogy ugyan lehet, hogy a hivatalos verzió szerint önkéntes a program, de ha valaki megtagadja a mintaadást, akkor jön a büntetés.
Egy a cikk által idézett informatikusnak, Dzsiang Haolinnak például azt mondták a rendőrök, hogy ha nem ad nekik vérmintát, akkor "fekete háztartásként" listázzák az otthonát, ez pedig azzal jár, hogy megtagadják a családjától nem csak az utazás, de a kórházi ellátás lehetőségét is.
Besúgó a szomszédom
Bár az országos DNS-adatbázis kiépítése még folyik, egyes területeken már most aktívan használják a lakosság megfigyelésére. A Szecsuán tartománybéli Guanwen városkörzet hatósága márciusban azt közölte, hogy a mintaadatbázist a helyi, Éles Szem Projektnek elnevezett kezdeményezés felpörgetésére fogják használni. Ez a program arra buzdítja a vidéken élőket, hogy jelentsenek a szomszédaikról.
Az Anhuj tartomány keleti részén székelő Anke Bioengineering biotech cég pedig a szóvivőjük szerint bizonyos "DNS Skynetet" akar kiépíteni. A Terminátor filmekból ismert Skynet nevet adta Kína a videokamerás megfigyelést és bigdata-elemzést kombináló megfigyelő-rendszerének, melyet ezek szerint a biotech-cég a DNS-adatbázis segítségével egy újabb lábbal látna el.
Egy Li Wei nevű aktivista szerint másféle visszaélésekre is alkalmat ad majd a DNS-adatbázis. Szerinte ez olyan lehetőségeket ad a hatóságoknak a nekik nem tetsző emberek büntetésére, ami eddig példátlan volt. Mint mondja, az adatbázis segítségével a jövőben bármilyen bűncselekmény helyszínén elhelyezhetik a kormánykritkus személyek DNS-mintáit. Ezek hiába lesznek hamis bizonyítékok, az állami média segítségével a közvélemény szemében bizonyító erejűekké válnak.
