Pénteken szavaz a parlament a 2021-es központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatról, és benne Kósa Lajos fideszes képviselő módosításáról, amely teljesen betiltaná a kizárólagos szerződéseket a sör- és üditőital-piacon a vendéglátósok és a gyártók között. Ennek ellenére nagy a csönd, a kifejetten nehéz helyzetbe hozott nagy gyártók egyelőre nyilvánosan nem véleményezték a tervezett szabályozást.
Hogy a háttérben mi történik, azt nem lehet tudni, mindenesetre a Kósa-féle javaslat szövege egyelőre egy betűt sem változott. Pedig jelentős érdekérvényesítő képességgel rendelkező nagyvállalatok érdekeit sértené elsősorban a drasztikus beavatkozás. Lapunk minden érintettet megkérdezett, de sem a Sörszövetség, sem a a Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség (MAGYÜSZ) nem kívánta véleményezni a törvényjavaslatot.
Nincs szövetségi álláspont, ez az egyéni vállalatokra tartozik - szól a hallgatás indoklása.
Ez magyarul azt jelenti, hogy a nagy gyártókat tömörítő szövetség nem tud vagy akar egységesen fellépni vagy tiltakozni a kizárólagos szerződéseket megtiltó és a hazai kézműves-, kisméretű gyártókat és forgalmazókat helyzetbe hozó törvényjavaslat ellen, mert nincs közös álláspont, az egyes vállalatoknak eltér az érdeke, véleménye, így vállalati szinten próbálkozhatnak orvosolni a saját problémájukat.
A Coca-Cola HBC Magyarország köszöni a megkeresést, de jelenleg még csak tájékozódunk - írta például a nagy amerikai multi, amely amúgy a kormány stratégiai partnere.
Folyamatban lévő javaslatot nem szeretnénk kommentálni - ezt pedig a holland Heineken közölte lapunkkal. A cég gyártja például a Fradi Sört is, az FTC elnöke pedig Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója. A Heinekennek a Soproni a legismertebb márkája a hazai piacon.
Pedig akár évekig elhúzódó jogi vita is kikerekedhet az ügyből. A CERHA HEMPEL versenyjogi szakértői például figyelmeztettek, hogy egy ilyen típusú szabályozásnak még ki kell állnia a különböző jogorvoslati fórumok próbáját is. Feltehető szerintük, hogy a nagy gyártók (nem kell feltétlenül sörgyárakra gondolni, a szabályozás meglehetősen érzékenyen fogja érinteni a nagy üdítőgyártókat is, amelyek napernyőivel, poharaival szinte minden vendéglátóhelyen találkozhatunk) különböző jogi procedúrákba kezdenek, és nem fognak feltett kézzel lemondani a hosszú évek alatt kiharcolt üzleti kapcsolataikról.
Polauf Tamás úgy véli, meg lehet próbálkozni az Alkotmánybíróság előtt alkotmányjogi panaszt tenni, de fordulhatnak az érintettek közvetlenül az Európai Bizottsághoz is, ahol adott esetben kötelezettségszegési eljárás is indulhat a magyar szabályozás ellen. Ennek oka, hogy az uniós jog alapvetően nem tekinti versenykorlátozónak az ilyen szerződéseket (e tekintetben komoly uniós esetjog áll rendelkezésre), a magyar szabályozás pedig úgy tűnik, éppen versenyjogi oldalról próbálja meg ellehetetleníteni a nagy gyártók szerződéses gyakorlatát.
Könnyű belátni, hogy az eltérő uniós és tagállami szabályozás esetén a végső szót Brüsszelben (illetve Luxemburgban) mondhatják majd ki. Felmerülhet még, hogy az érintett - általában külföldi hátterű - vállalkozások az uniós alapszabadságok sérelmével, netalán tiltott állami támogatással (amennyiben a szabályozás jelen formájában inkább a hazai tulajdonú kis cégeknek látszik kedvezni) vádolják majd meg a jogalkotót - vélik a CERHA HEMPEL iroda szakértői.
Pénteken konkrétan erről szavaznak majd a képviselők: sör és üdítőital értékesítésére nem köthető olyan szerződés, amely alapján vendéglátó üzlet vagy szálláshely versenytilalmi kötelezettség vállalására köteles. Kivétel az az eset, ha legalább egy önálló kisüzemi sörfőzde termékét árulják csapolva, és ennek mennyisége eléri az összes ott eladott sör 20 százalékát. Korábbi cikkünkben arról is írtunk, hogy ez a szabály a Csíki Sörnek vagy a Pécsi Sörfőzdének is kedvező lehet.
