Váratlanul érte a hazai sör- és üdítőital-piac szereplőit, hogy Kósa Lajos, fideszes országgyűlési képviselő megkérte a parlamenti frakcióját, hogy teljes mellszélességgel, egységben avatkozzanak bele a piac szabályaiba. Az lenne a cél, hogy megszüntessék a termékkizárólagosságot biztosító szerződések rendszerét, mert ez a rendszer fenntartja a nagy, multi sör- és üditőgyártók és forgalmazók piaci túlsúlyát. Az ilyen szerződések szerintük korlátozzák a versenyt, és hátrányosak a hazai kézműves-, kisméretű gyártók és forgalmazók számára.
A kérés nyitott fülekre talált, az országgyűlési törvényalkotási bizottság már meg is fogalmazta a konkrét módosítást, a költségvetést megalapozó salátatörvénybe teszik bele, amelyről jövő pénteken szavaz a parlament.
A javaslat szerint sör és üdítőital értékesítésére nem köthető olyan szerződés, amely alapján vendéglátó üzlet vagy szálláshely versenytilalmi kötelezettség vállalására köteles. Kivétel az az eset, ha legalább egy önálló kisüzemi sörfőzde termékét árulják csapolva, és ennek mennyisége eléri az összes ott eladott sör 20 százalékát - szól a törvényjavaslat.
Tehát a betámadott multiknak egy hetük van arra, hogy ezt a módosítást kihúzassák a törvény szövegéből. Már nagy gyakorlatuk van ebben, hiszen például a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) is sikerült meggyőzniük arról, hogy már nem akarnak annyira rátelepedni a kocsmákra, italkimérésekre, kizárólagosságot kicsikarva, mint tették azt az elmúlt évtizedben. Pedig a GVH mindenkori elnökét a miniszterelnök javaslatára nevezi ki a köztársaági elnök, és a fideszes többségű parlamentnek is rá kell bólintania a kiválasztott személyre.
Még 2015-ben lehetett arról olvasni, hogy a GVH elfogadta a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. (Heineken), a Dreher Sörgyárak Zrt. (Dreher) és a Borsodi Sörgyár Kft. (Borsodi) vállalásait, amelyek eredményeként a három legnagyobb magyarországi sörgyár csökkenti a kizárólagos szerződésekkel lekötött sör forgalmát. Ezért a GVH jogsértést nem állapított meg az ügyben, és bírságot sem szabott ki. A hivatal megállapította, hogy a Heineken, a Borsodi, a Dreher és a Pécsi Sörfőzde Zrt. (Pécsi Sörfőzde) kizárólagos szerződésekkel a maga számára tartotta fenn a magyarországi vendéglátóhelyek sörforgalmának összességében 43,5-44,3 százalékát.
Nem ér semmit a GVH-papír?
Ezen túl az öt legnagyobb piaci szereplő (kiegészülve a Carlsberggel) 82-95 százalékát adta a HoReCa (étterem, kocsma, kisvendéglő, szálloda) piac teljes értékesítésének a vizsgált időszakban. Így sem az import, sem a kisüzemi sörfőzdék nem tudtak piacot nyerni a nagy sörgyárakkal szemben a kizárólagossági kikötések miatt.
A GVH a társaságok vállalásai alapján kötelezettségként írta elő, hogy a Heineken, a Borsodi és a Dreher két lépcsőben, 2017 végéig összesen közel 20 százalékkal csökkentse az egyes vendéglátó-ipari egységek számára kizárólagosan (tehát más sörgyártó termékét akadályozva) értékesített sör mennyiségét. Az ezek alapján indított utóvizsgálatot zárta le idén januárban a GVH a Borsodi és a Dreher esetében, a két cégnek tehát már GVH-papírja van arról, hogy betartották a vállalásaikat. Ez azonban ezek szerint egyelőre kevés a Fidesz-frakciónak, amely teljesen betiltaná a kizárólagos szerződéseket, amelyek amúgy két piaci szereplő között köttetnek szabad elhatározás alapján. A rendszer tehát bizonyos szempontból mind a két félnek előnyös.
Már 2017-ben egy kormányzati munkacsoport által készített előterjesztésről írt az Index, amelyben megtiltották volna a vendéglátósok és sörgyárak közti kizárólagos értékesítési szerződések kötését, kivéve, ha a GVH bizonyos feltételek teljesülése esetén külön jóváhagyja azokat. Ebből akkor nem lett semmi, de most újra leporolták a dokumentumot és csak találgatni lehet, hogy miért éppen most.
Az biztos, hogy az említett nagy sörgyáraknak rekord évük volt 2019-ben. A holland tulajdonban lévő Heineken magyarországi cége tavaly 63,9 milliárd forintos árbevétel mellett 4 milliárd forintos profitot ért el, amit osztalék formájában ki is fizettek a tulajdonosnak. A japán tulajdonban lévő Dreher tavaly 60 milliárd forintos forgalom mellett 3,4 milliárd forintos nyereséget ért el, míg az amerikai kézben lévő Borsodi 44,6 milliárd forintos árbevétel mellett 396 millió forintos profitnak örülhetett. A multikat tömörítő Sörszövetség cikkünk írása közben még csak tájékozódott a törvényjavaslattal kapcsolatban, a Heineken pedig folyamatban lévő javaslatot nem szeretne kommentálni. Ez sok mindent elárul.
Kinek áll érdekében?
Nyertese lehet a tervezett törvénymódosításnak a Pécsi Sörfőzde, amely 2019-ben zsugorította magát kisüzemi sörfőzdévé. Tulajdonosai, Matolcsy György jegybankelnök két unokatestvére, Szemerey Tamás és Zoltán fontosabbnak tartották, hogy az átalakulás következtében a korábbi évek milliárdos adói helyett szinte mikroszkóppal látható közterhet kelljen leszurkolniuk. A Pécsi Sörfőzde 2019-ben az egy évvel korábbival szinte hajszálra azonos, közel 2,7 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, amiből 48 millió forintos adózott nyereség jött össze. Emlékezetes, hogy a 2017-es vizes vébén csak az általuk készített sört lehetett forgalmazni.
Szintén profitálhat Kósa Lajos törvényjavaslatából a Csíki Sör, amely lassan regionális multi lesz.
Saját disztribúciós hálózatot építettünk föl először Székelyföldön, aztán teljes Erdélyben, majd Magyarországon, és immár Szlovákiában és Szerbiában is terítünk. A receptjeink egyedülállóak, a technológiánk príma. Sorra nyitjuk a Csíki Sörözőket. A szupermarketekből és az éttermekből viszont kiszorítanak a multik, akik arra kényszerítik a tulajdonosokat, hogy minél kevesebb sörfajtát tartsanak - mondta Lénárd András, a Csíki Sör tulajdonosa a 24.hu-nak adott interjúban.
A Csíki Sör Magyarország Kft. tavalyi beszámolója még nem ismert, 2018-ban egymilliárd forintos forgalom mellett még masszívan veszteségesek voltak. Az új törvény azonban segíthet ezen a problémán. A kormány már korábban is beavatkozott a Csíki Sör és a Heineken emlékeztes védjegyhasználati vitájába. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető egykori miniszter Csíkszentsimonban, az Igazi Csíki Sör gyártelepének 2017-es meglátogatása után azt mondta: a kormány kezében még számos olyan eszköz van, amelyet készen állnak a magyar nemzeti érdek védelmében bevetni.
