Az iráni atomprogramról szóló megállapodás aláíró tagjai - az egyezményből egyoldalúan kilépett Egyesült Államok kivételével - New York-i megbeszélésüket követően közös nyilatkozatot fogadtak el arról, hogy elkötelezettek egy fizetési mechanizmus létrehozásában, hogy folytassák kereskedelmüket Iránnal.
A nyilatkozatban az aláíró tagok üdvözölték a gyakorlati javaslatokat egy különleges célú gazdasági egység (SPV) létrehozására az iráni exporttermékek, köztük az olaj kifizetése érdekében. Európai diplomaták azt mondták, hogy az SPV által egy cserekereskedelmi rendszert hoznának létre - hasonlót ahhoz, amit a Szovjetunió használt a hideg háború idején -, hogy az iráni olajat európai termékekre cseréljék pénzforgalom nélkül.
Irán 2015-ben egyezett meg uniós közvetítéssel az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért.
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a maradó tagok megbeszélését követően tudatta: az SPV létrehozásáról szóló döntést már meghozták, a mechanizmus technikai részleteit szakértők fogják megvitatni. Számos diplomata és elemző azonban kétkedéssel fogadta, hogy egy SPV-vel hosszú távon ki tudják kerülni az amerikai korlátozásokat, ugyanis Washington kiegészítheti szankcióit úgy, hogy megakadályozza a cserekereskedelmet.
Washington május elején felmondta a nemzetközi szerződést arra hivatkozva, hogy Irán nem tartja magát az abban vállalt kötelezettségeihez, s elrendelte az úgynevezett atomalku ratifikálásakor felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben, illetve újabbakat is bejelentett. Az iráni olajkereskedelmet korlátozó büntetőintézkedések novemberben lépnek ismét életbe.
A teheráni vezetés az amerikai kilépést követően arra az álláspontra helyezkedett, hogy tiszteletben fogja tartani a megállapodásban foglaltakat, viszont az alku fenntartását a nyugati államok garanciáitól teszi függővé, amelyek értelmében külföldi vállatok az amerikai büntetőintézkedések ellenére is folytathatják üzleti tevékenységüket az iszlám köztársasággal.
